Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
PÉNZÜGYI ÜGYEKBEN. 397 A b-i posta-, távirda- és távbeszélő hivatal főnöke, hivatalos irataiban megkereste B. sz. kir. város rendőrkapitányságát, hogy a vonatkozó postai levélborítékokon hiányzó gyanánt megállapított 20—20 fillérnyi postadíj (portó) szempontjából dr. M. M., mint e levelek feladója ellenében a kényszerkézbesítés alkalmaztassák és illetve ez a postadíj az egyenes adók módjára, végrehajtás útján beszedessék. E megkeresések alapján a városi rendőrkapitányi hivatal hivatalos intézkedéseivel a kérdéses 20—20 fillérnyi postadíjnak kényszer útján leendő behajtását rendelte el. E most hivatkozott intézkedések alapján, a tárgyiratok között levő zálogolási jegyzőkönyvnek tanúsága szerint, e 20—20 fillérnyi postadíj összegének erejéig, nevezett ügyfél ellenében, zálogolás foganatosíttatott s egy 300 K értékű pénzszekrény, utóbbi alkalommal pedig egy 3 K értékű fából készült szék foglaltatott le. Nevezett ügyfél az ilyképen eszközölt zálogolások ellen előterjesztéseket nyújtott be, mely előterjesztésekben egyfelől a tőle követelt postadíj jogosságát vette tagadásba, másfelől pedig a zálogolást is kifogás tárgyává tette. Ez előterjesztések a vármegye alispánja által vétettek elbírálás alá s B vármegye alispánja az 1906. évi július hó 5. napján 2738. sz. alatt és illetve az 1906. évi július hó 9 napján 5800. szám alatt hozott határozataiban ez előterjesztéseket elutasította és pedig azért, mert a postaszállítmányokat illetőleg mutatkozó portó-hiány, ha azt az annak megfizetésére köteles fél a megintés ellenére le nem fizetné, a vonatkozó miniszteri rendelet alapján közadók módjára hajtandó be. A vármegyei alispánnak e most hivatkozott és a jelen végzés fejezetében körülírt határozatai ellen nevezett ügyfél «Felfolyamodás»-nak címzett beadványokat nyújtott be, melyekben általánosságban a sérelmesnek vélt ez alispáni határozatoknál alapul szolgált előterjesztéseiben előadottakra hivatkozván, a megtámadott határozatoknak megsemmisítését kérte. Tekintve azonban, hogy a postadíj (portó) jogosságának és mértékének kérdésében a határozathozatalt a közigazgatási bíróságnak hatáskörébe se az 1896: XXVI. tc., sem pedig más törvény nem utalja; tekintve, hogy az 1896 : XXVI. tc. 82. §. I. 5. pontja is a közigazgatási biróságnak hatáskörét kizárólag a közigazgatási bízottságnak olyan határozata ellen felmerülő panaszokra állapította meg, mely közigazgatási bizottsági határozatok a közadók és illetékek behajtásával megbízott törvényhatósági, községi (városi) vagy állami közegeknek a zálogolás és árverés körül követett eljárása ellen felmerülő panaszra (1889.: XXVIII. tc. 16. §. 1. f) pont) vonatkozólag hozattak, már pedig ügyfélnek jelen esetében egyfelől nem is