Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ÜGYEKBEN. 391 242. I. Nem helyes az a felfogás, hogy közigazgatási bírósági panaszjogra az 1907:1/X. tcikk 1. §-a csak annyiban nyújt alapot amennyire azt egyéb törvények taxativ felsorolása megengedi. II. Ha kisajátítási ügyben rendezett tanácsú város és magánfél mint magánjogi alany áll egymással szemben, és a közttik fennforgó vitás kérdésnek az 'anjagi jog SZÍmpontjából eldöntése a törvényhatóságot sem mint az alkotmány által létesített «közjogi korporációt*, sem a törvényhatóság egész közönségét, — sem érdekében, sem a tör vényhatóság, vagy szervei és közegei hatáskörében, sem a törvényhatóság hatósági jogaiban és törvényszabta feladataiban egyáltalán nem érinti, ezt az ügyet az 1907 :£I/X. tc. alapján a közigazgatási bíróság elé vinni ,nem lehet. 1909 márc. 23. 1025,909. K, sz. A KM. 1908. aug. 10. 69.807. sz. [a. keltei határozatával S. K.^Cukorgyárak Részvénytársaság cégnek a P. vármegyében fekvő N-t város tulajdonát tevő ingatlanokból mintegy 10 kat. holdnyi terület megszerzésére kisajátítási jogot engedélyezett; ^1908. okt. 4. 79,927. sz. a. kelt rendeletével pedig a kisajátítási eljárást elrendelte. E határozat és rendelet ellen P. vármegye törvényhatósági bizottsága, közgyűlése az 1907. évi LX. tc.-ből eredő jogon panaszszal élt azon az alapon, hogy a miniszter határozata és rendelete törvényt sért, jelesül jaz 1907 : III. tc. 8. §-ának rendelkezését sérti, mert olyan minőségű ingatlanra is engedélyezte a 1 kisajátítást és rendelte el az eljárást, amely minőségű -ingatlanra, az idézett 8. §. alapján nincs helye kisajátításnak. A KM. ebben {jaz ügyben a bíróság hatásköi'e ellen kifogást tett azzal az indokolással, hogy a törvényhozás a közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről szóló 1907 : LX. tcikket közjogi alkotmány védő céllal azért hozta meg, hogy a kormányzás törvényességének keretei betartassanak és biztosíttassanak. Ha ez nem így volna, akkor az. államélet összes követelményei az „1907 : LX. tc. T. §-a alapján panasz útján megakaszthatok volnának; ez pedig a törvényhozás célzata nem lehetett, s ebből következteti a miniszter, hogy a speciális törvényekkel meghatározott közigazgatási teendőkre, illetve az azok elleni közigazgatási bírósági panaszjogra az 1907 : LX. tc. 1. §-a csak annyiban nyújt alapot, amennyire azt maga az 1896 : XXVI. tc. taxativ felsorolása megengedi. Ebben a taxatióban pedig a kisajátítási ügyek nem foglaltatnak. A hatáskör ellen tett kifogásnak ez az indokolása nem áll meg azért, mert az 1907 : LX. tc. alapján a törvényhatósági bizottság közgyűlése — valamint a törvényhatósági bi-