Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

382 RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK miatt fejenként egy heti fogházra és egy évi hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának hasontartamű felfüggesztésére vannak elitélve. Jóllehet az ítéletnek csupán a S. Gy. vádlott felmentését tárgyazó része lett perorvoslattal megtámadva, a M. A. és T. Gy. vádlottakat illető Ítéleti részt pedig perorvoslat hiányában az elsőfokú biróság jogerősnek jelentette ki, mégis, mert a felülvizsgálat a Bp. 387. §-ának 1. bekezdése értelmében csak akkor szorítkozik az ítéletnek felebbezéssel megtámadva levő részére, ha hivatalból figyelembe veendő semmiségi eset nem forog fenn, ilyen eset pedig a felülvizsgálat alá kerülő elsőfokú bírósági ítéletre vonatkozóan az alább kifejtendők szerint tényleg fennforog: a tábla a felülvizsgálatot az ítéletnek elől kiemelt nem felebbezett részére is kiterjesztette, Ugyanis M. A. és T. Gy. vádlottak fennt körülírt vádbeli tette minősítésénél a Btk.-nek az elsőfokú biróság által alkalmazásba vett 337. §-ának az a rendelkezése, hogy tekintet nélkül a lopott dolog értékére, bűntett miatt büntetendő a tolvaj, ha a lopás elkövetésekor fegyvert viselt, habár azt se nem használta, se nem mutatta, irányadó nem lehet, mert tettesek a megállapított tényállás szerint másnak földtől el nem választott és 60 korona értéket meg nem haladó termését szedték le jogosulatlanul s lopták el, ezt a cselekményt pedig az 1894 : XII. tc. 93. §-ának a) pontja kihágásnak nyilvánítja s mert úgy a most idézett tc. 121. §-a, mint a Btk. 2. §-a rendelkezése nyomán is kétségen felül áll, hogy az 1894. évi XII. tc. életbelépésével mindazon törvények, amelyek a jelen törvény tárgyaira vonatkoznak s ennek határozataitól eltérnek, hatályon kívül helyeztettek s ekkép a mezőrendőrségi törvény rendelkezésével szemben, a Btk. 337. §-a is, mint korábbi törvényi rendelkezés, hatályát veszítvén, alkalmazást nem nyerhet. Kitűnik ez különben magának az 1894. évi XII. tc. 93. §. a) pontjának a kihágás tényálladéka körülírását követő ama további rendelkezéséből is : de ha ezen esetek valamelyikénél (t. i. a mezei rendőri kihágásoknál) azon körülmények forognak fenn, amelyeknél a lopás, tekintet nélkül a tárgy értékére, a Btk. 336. §-a szerint bűntettnek minősíttetik, az eset büntettet képez akkor is, ha a lopott tárgy értéke a 60 K-t meg nem haladja, azon kivétellel, hogy ha a gazdasági terményeknek az itt felsorolt helyekről való ellopása bemászás által, bekerített helyekről vitetik véghez, mely esetek kihágást képeznek, ha a lopott dolog értéke 60 koronát meg nem halad. Itt, nevezetesen a Btk. 336. §-a mellett a Btk. 337. §-a felhozva nincs. S ha ennek dacára a szóban lévő vádbeli tett a Btk. 337. §-a szerint minősíttetnék, ez az eljárás arra a képtelenségre vezetne, hogy a törvény tényleg nem létező szövegben, t. i. úgy nyerne alkalmazást, mintha annak