Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

POLGÁRI ÜGYEKBEN. 367 értelmében alperes (község) köteles arról gondoskodni, hogy az utcán felgyűlt víznek oly lefolyása legyen, mely senkinek kárt nem okoz. Annak a kérdésnek elbírálása, vájjon M. Gy. ténykedése jogellenes volt-e vagy sem? a közigazgatási hatóság hatáskörébe esik ; és az elsőfokú bíróságok eljárási szabályt sértettek, midőn e kérdést elbírálták. Mert igaz ugyan, hogy az 1885. évi XXIII. tc. 59. §-a értelmében, melyre az alsófokú bíróságok ebbeli döntésüket alapítják, a belső telkek, tehát a M. Gy. telke is ki van véve ama úgynevezett vízszolgalom alól, melynélfogva minden birtokos tűrni tartozik, hogy a vizet esetleg az ő telkén vezessék le. De ebből korántsem következik, hogy ily levezető művek az illető telektulajdonos esetleges beleegyezésével sem volnának létesíthetők, és azért, minden erre vonatkozó tényállás hiánya miatt ez idő szerint el sem bírálható, vájjon M. Gy. a kérdéses csatornát továbbra tűrni köteles volt-e vagy sem? De még kevésbé következik az id. 59. §-ából az, hogy M. Gy. az oly régóta létező csatornát betömhesse és ezáltal a víz lefolyását megváltoztassa, még pedig annál kevésbé, mivel az 1885. évi XXIII. tc. 42. §-a világosan előírja, hogy azok a munkálatok, melyek víznek eddigi lefolyását akadályozzák vagy megváltoztatják, hatósági engedély alá esnek. Erre a kérdésre vonatkozólag azonban az alsóbirósági ítéletekben a ténymegállapítás szintén hiányzik, amelyből jogilag következtetni lehet arra, hogy M. Gy. ténykedése jogos, vagy vízjogi törvénybe ütköző volt-e, illetőleg hogy az id. tc. 42. és 156. §§-ai értelmében e kérdés elbírálására illetékes közigazgatási hatóságok e részben minő határozatot hoztak? Ezért mindenek előtt az alperes által felhívott, a többször említett csatorna betömése folytán megindított közigazgatási eljárásra vonatkozó összes iratok, — a közigazgatási hatósági — eljárás jogerős befejezése után megszerzendők s a kérdéses eljárás és döntés eredményéhez képest azután, a fentiekben kifejtett jogi álláspont szem előtt tartása mellett megfelelő tényállás megállapítandó, melynek hiánya miatt az ügy érdemében ítélni ezúttal nem lehet.