Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XXXV ellopása akkor is mezó'rendó'ri kihágás, ha a lopást bernászással követték el. (Hb. 1909 okt. 25. 77- x5<>. 286.) Kőfallal körülvett szénáskertben levő nyitott takarmányos pajtából bükköny-csomagok ellopása nem mezőrendőri kihágás. (Hb. 1909 okt. 25. 78. 151. 287.) Fegyveresen elkövetett mezőrendőri lopás nem a Btk. 337. §-a szerint minősülő lopás bűntette, hanem az 1894 : XII. tc. 93. §-ának a) pontja szerint minősülő mezőrendőri kihágás. (Tv. 1908 okt. 7. 2526. sz. 234. 380. A 95. §. m) pontjában említett kihágás főismérve: állatok felügyelet nélkül hagyása. (Hb. 1908 dec. 21. 22. 21. 40.) Megbízásból leszedett gazdasági termény eltulajdonítása nem mezei lopás, hanem sikkasztás. (Hb. 9109 nov. 29. 94. 165. 313.) Ha a mezőn kazalba rakott szalmát nem társaságban, hanem többen külön lopták el és az egyesek okozta kár 60 koronánál nem több : mezőrendőri kihágás az elbírálás tárgya. (Hb. 1909 dec. ao. 101. 171. 324-) Társtettesség hiányában többek által elkövetett mezei lopás, ha a panaszlottak egyike által elvett mennyiség sem haladja meg a 60 koronát, mint mezó'rendó'ri kihágás közigazgatási útra tartozik. (Hb. 1909 máj. 17. 6. 88. 168.) Ha a panaszlottak a kárt okozó marhákat együtt legeltették és a panaszosok kára 60 koronát meghalad, a cselekmény nem mezó'rendó'ri kihágás. (Hb. 1909 szept. 27. 72. 146. 278.) A legeltető felelős pásztor egységes tettével okozott kár nem az állattulajdonosok több külön kihágásaként, hanem a pásztor egységes cselekményeként a Btk. 421. §-a szempontjából birálandó. (Hb. 1909 szept. 13. 44. ng. 224.) Öt különböző tulajdonosnak négy pásztor által külön őrzött szarvasmarhái legeltetése okából követelt kárdíjak össze nem számíthatók. (Hb. 1909 jun. 14.; 1908. 54. 52. 97.) Ha a kár helyett a károsult a kárdíjjal megelégszik, a hatáskör meghatározásában a kárdíj összege irányadó. (Hb. 1908 dec. 14. 44. 43. 81.) Munkásiigyi kihágások. Mezei munka abbanhagyásának kikényszerítése céljából történt csoportosulás az 1898 : II. tc. 66. §-ának végbekezdése alá esik, habár a csoportban megvolt az a tudat, hogy esetleg erőszakoskodás is keletkezhetik; de ha a csoport a munkásokat erőszakkal megtámadja vagy erőszakkal akadályozza a munka megkezdésében, ez a Btk. 176. §-a alá esik. (C. 1908 febr. 19. 1300. B. I. T. LVI. 201. sz. 233- 280.) Sajtókihágások. Nyomdatulajdonosnak az a mulasztása, hogy lakását és sajtói helyét be nem jelenti, közigazgatási útra tartozó kihágás a 414/91. sz. BM. rendelet alapján. (Hb. 1909 máj. 17. 16. g8. 186.) Vadászati kihágások. 1883 : XX. tc. 26—32. §§. Idegen vadász-