Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 289 Kétségtelen tehát, hogy a feljelentett cselekmény, habár a lopott gazdasági termény értéke 60 koronát nem halad meg, nem az idézett törvény alá eső és a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó mezőrendőri kihágásnak, hanem a büntető törvény rendelkezései szerint elbírálandó lopásnak a tényálladékát állapítja meg. 152. Ha a közigazgatási hatóság nem állapította meg, hogy szomszédok közti kerítés közrendészeti szempontból szükséges, az annak felállítására irányuló igény a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 1909 dec. 6. Hb. 79. I. T. M. nagybecskereki lakos 1908. évi május hó 4-én Nagybecskerek város tanácsánál azt a panaszt emelte, hogy szomszédja V. N. vonakodik az 1560. sz. beltelke és az ő 1559. sz. beltelke közt levő és ledőlt kerítést felállítani. A városi tanács, a megtartott tárgyalás alapján, 1908. évi június hó 5-én 9713. kig. sz. a. hozott véghatározatával a feleket arra kötelezte: hogy házhelyeik közt a düledezőfélben levő kerítést fele-felerészben helyreállítsák és ezt a véghatározatát azzal indokolta, hogy a tanúk vallomása szerint a Szent-Miklós-utcában, hol a kérdéses házhelyek vannak, az összes lakosok házhelyeik mindkét oldalát fele-felerészben kerítik be. Ez a határozat jogerőre emelkedett. T. M. 1909. évi március hó 24-én 1909. Sp. III. 572. sz. a. a nagybecskereki kir. járásbírósághoz V. N. ellen keresetet adott be, amelyben azt kérte, hogy a bíróság alperest a beltelkek között levő kerítés felállítására kötelezze, esetleg arra, hogy a kerítés felállítás költségeire 159 K 40 f-t birói letétbe helyezzen. Keresetét azzal indokolta, hogy a városi tanács határozatában hivatkozott szokás általános kötelező erővel nem birhat, mert az általános szabály az, hogy minden háztulajdonos egyik oldalán tartozik a telkét elkeríteni; a másik oldalon pedig a szomszéd. A kir. járásbíróság 1909. évi május hó 10-én 1909. Sp. III. 572/5. sz. alatt hozott ítéletével a keresetet elutasította, mert a városi tanács a kereseti jogviszonyt a felek közt már jogerősen eldöntötte. A nagybecskereki kir. tóivcnyszék, mint felebbviteli biróság 1909. évi június hó 15-én 1909. D. 162/1. sz. a. hozott végzésével a kir. biróság hatáskörét megállapította, a további eljárást felfüggesztette és az igo7:LXI. tc. 7- §• 5- P- és 8. §. értelmében az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjesztette, mert a városi tanács határozatában az, hogy a kérdéses kerítés felállítása közrendészeti szempontból volna szükséges, nem foglaltatik és Térfi : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. II. 19