Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

262 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Időközben a volt úrbéresek panaszt adtak be a kir. közigazgatási bírósághoz, Pest vármegye alispánja hatásköri kifogást tett és a biróság 1906. évi január hó 3-án 4902 1905. K. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert sem az 1896: XXVI. te, sem. más törvény avagy jogszabály a biróság hatáskörébe az ügyet nem utalta. Ezután S. G. mint Foktő volt úrbéres közönségének elnöke a budapesti IV. ker. kir. járásbíróságnál Pest vármegye közönsége ellen sommás pert indított 500 kor. összeg és 28 K 20 f költség, mint taitozatlan és jogcím nélkül behajtott összeg megtérítése iránt. A tiszti főügyész a biróság hatásköre ellen kifogást tett, mert a törvényhatóság ezen úrbéri ügyben a saját felsőbb hatósága által reáutalt hatáskörben és mint hatóság tette meg azon intézkedéseit, amelyek következtében a számvevői költség felmerült (1. 37,613 1895. IV. sz. belügym. rend. és Pest vármegye közgyűlése 283/1898. sz. határozatát) és mint hatóság jogosult, sőt köteles is volt saját kiküldött szakközegének eljárási költségeit előlegezni, megállapítani és megtéríttetni és határozata közigazgatási úton jogerőre is emelkedett. Továbbá Foktő községet és B. K. számvevőt szavatosként perbeidézte ; ezek azonban nem jelentek meg. A kir. járásbíróság 1909. évi február hó 9-én 1906. Sp. VI. 645/18. szám alatt kelt végzésével a pergátló kifogást elvetette és hatáskörét az ügyre nézve megállapította, mert az úrbéres közönség magánjogunk értelmében magánjogi egyesülés, nem pedig közjogi testület, a vele szemben valamely munka elvégzése címén támasztott vagyonjogi követelés magánjogi követelés és mint ilyen, csakis a rendes biróság előtt érvényesíthető. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a megállapítást az alispán eszközölte, mert az alispánnak erre törvényes hatásköre nem volt. Ugyanis, ha igaz lenne is, hogy az úrbéresek pénztára kérte a felszámoló kiküldetését, a vármegyének ez a ténye magánténykedésnek tekintendő: a munkadíj iránt támasztott követelése B. K. számvevőnek magántevékenység alapján támasztott magánjogi követelése. A kir. járásbíróság ezután alperest a kereseti összeg megfizetésére kötelezte és az ügyet a hatásköri biróság elé terjesztette. Ezt megelőzőleg Pest vármegye alispánja is saját iratainak felterjesztése kapcsán hatásköri összeütközési bejelentést tett. II. Az IM. 1909. 2169. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. A ma megtartott tárgyaláson dr. Z. J. tiszti ügyész PestPilis-Solt-Kiskún vármegye közönsége nevében a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapítását kérte. III. Az 1907 :LXI. tc. 7. §-a szerint a hatásköri összeütközés fennforgásának első feltétele az ügyazonosság.