Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. fizetni köteles fél részéről való rendelkezésben állott; a per tárgya pedig az abból származtatott követelés, hogy a pénznek nem az arra magánjogi címen igényt szerzett M. G. részére való kifizetése rendeltetett el. Minthogy pedig az 1907. évi LXI. tc. 7. §-a szerint való hatásköri összeütközés csakis az ügy azonossága esetén foroghat fenn: a jelen ügyben hatásköri összeütközés nincs. 122. Nincs összeütközés, ha a bíróság a kérelmet érdemi okból utasítja el, bár határozatát végzésnek nevezi. Az a kérdés, hogy a szomszéd köteles-e házát szomszédjáétól elválasztó tűzfalat emelni, nemcsak rendészeti, hanem szomszédjogi, magánjogi kérdés is, következéskép fennforog az összeütközés, ha a tűzfal emelés iránti kérelmet a biróság azért utasítja el, mert azt tisztán rendészeti kérdésnek tekinti, a közigazgatási hatóság pedig azért, mert az építési szabályrendelet egyazon ház szomszédos rész tulajdonosait tűzfal állítására nem kötelezi. Annak, mint magánjogi kérdésnek eldöntése, hogy a szomszéd köteles-e tűzfalat emelni, bírói útra tartozik. 1909 szept. 20. Hb. 47. I. Zs. I. orsovai lakos az orsovai járás főszolgabírójánál S. M. orsovai lakos ellen beadott panaszában előadta, hogy az eredetileg egy egyén tulajdonát képezett, utóbb vétel következtében kettőjük tulajdonába jutott ház akként oszlik meg, hogy az ő szobájának fala után S. M.-nak kapuja, illetve kapualja következik, a kapu gerendázata pedig az ő falába van beépítve. Minthogy a kapu nyitogatásával az ő szobájának fala rongálódik és panaszlott borbélymester segédei gyakori éjjeli hazajövetelükkel nyugalmát zavarják, S. M.-t arra kérte kötelezni, hogy a kapuja gerendázatát az ő háza falából távolítsa el és a kapu gerendázatát tartó külön fal építésére köteleztessék, valamint arra is, hogy a földtől egészen a tetőzetig tűzfalat építsen, mert házrészeik a padláson tűzfallal elválasztva nincsenek. A maga részéről vállalkozott arra, hogy házrészének falát a szomszédja felől tűzfal gyanánt a tetőzeten túl ís felépíti. A főszolgabíró megállapította, hogy a házat már az előbbi tulajdonos két külön lakásra osztotta és így elválasztva különböző időben adta el és ezután 1908. évi augusztus hó 32-én 4683. sz. a. hozott határozatával panaszost kérelmével a rendes biróf útra utasította, mert a ház annak idején