Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

220 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. vagyoni értékre vonatkozó adatok elhagyásával, — indokainál fogva helybenhagyta és azért is, mert az a kérdés, hogy a férj tartozik-e tűrni felesége holttestének felásatását és áthelyezését, nem polgári magánjogi viszonynak tárgya és ezért a tűrésre való kötelezés kimondása polgári biró hatáskörébe nem tartozik. Özv. S. J.-né ezután kérelmével ismét a főszolgabiróhoz fordult és egyidejűleg egy új sírbolt építésére való engedélyt is kért, mert ügyvédje tévedésből mondta azt, hogy a holttestet családi sírboltba akarja temetni. A kérelem okául azt hozza fel, hogy neki, mint anyának rosszul esik, hogy leánya idegen sírboltban többek között nyugszik és hogy ez okból kegyeletét emlékkel és virággal le nem róhatja. A zombori járás jőszolgabirája 1907. évi nov. hó 15-én 5693/907. sz. a. hozott véghatározatával az új sü-bolt építésére az engedélyt az 1876: XIV. tcikkben foglalt feltételek mellett megadta; a kérelemnek azzal a részével ellenben, hogy Z. Á. a felesége holtteste kiásásának tűrésére köteleztessék, a folyamodást a törvény rendes útjára utasította. Az indokolás szerint folyamodó kérelme tulaj donkép négy dologra irányult: 1. Kérte az 1876: XIV. tc. 119. §-a értelmében egy új sírbolt építésének engedélyezését. 2. Kérte az 1876: XIV. tc. 118. §. 2. bekezdése és a 25,857/906. sz. B. M. rendelet alapján a leánya hullája kiásatásának és átszállításának engedélyezését. 3. Kérte ugyanazon szakasz alapján a V. H.-féle sírbolt kinyitásának engedélyezését; végül 4. Kérte, hogy ezen utóbbi két engedély az elhalt férjének tiltakozása ellenére adassék meg. A kérelem első részének hely adatott; a 2. és 3. része is, minthogy közegészségügyi szempontból észrevétel nem merült fel, megadható lett volna, azonban meg kellett tagadni, mert elválaszthatlan kapcsolatban van a kérelem 4. részével. A kérelem 4. része pedig elutasítandó volt, mert a sírboltok kinyitásának, a hullák kiásásának és szállításának engedélyezése tisztán csak a közegészség érdekéből utaltatott a közigazgatási hatóság hatáskörébe. Más kérdés azonban, hogy az engedélyt nyert félnek van-e magánjogi értelemben vett joga a sírbolt és a hulla felett rendelkezni. A közegészségi hatóság engedélye ilyen jogot egyáltalán nem biztosít. A közigazgatási hatóság csak «engedélyez», de nem «kötelez». Kötelezne csak akkor, ha ezt közegészségi szempontok kívánnák. De ahhoz, hogy a V.-féle sírbolt kinyittassék és S. A. M. holtteste átszállíttassék, semmiféle közegészségi és közérdek nem fűződik, mert ha lehet itt közegészségi érdekről szó, akkor az abban áll, hogy a sírok ne bolygattassanak. Az tehát, hogy a V.-féle sírbolt kinyittassék és S. A. M. holtteste átszállíttassék, özv. S. J.-nénak magánérdeke és mihelyt ezen érdek egy másik magánérdekkel ütközik össze, mely abban áll, hogy a kinyitás és átszállítás meg ne történjék, a sírbolt tulajdonosa tulajdonában, a holttest