Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 199 I. A debreceni 7213. sz. tjkvben felvett ingatlan az 1904. évi február hó 6-án megtartott birói visszárverésen S. E. debreceni lakos, mint leg­többet igérő javára leüttetett. A jegyzőkönyv szerint azonban S. E. nyom­ban bejelentette, hogy ő a «Takarék- és hitelintézet részvénytársasági) deb­receni cég megbízásából és részére árverelt, meghatalmazását 8 nap alatt be fogja mutatni és a jegyzőkönyvet mint a részvénytársaság megbízottja írta alá. A debreceni kir. törvényszék, mint telekkönyvi halóság 1904. évi február hó 29. napján 2159. telekkönyvi sz. a. hozott végzésével az árverést jogerősnek kimondotta és a sorrendi tárgyalásra határnapot tűzött ki; egy­idejűleg az árverési jegyzőkönyv hiteles másolatát a debreceni kir. adó­hivatalnak megküldötte azzal az értesítéssel, hogy S. E. a meghatalmazást nem mutatta be és a vételi bizonyítványban ez okból vevőnek S. E.-t mondotta ki. A kir. törvényszék végzése ellen S. E. és a Takarék-hitelintézet r.-t. felfolyamodást adtak be azon alapon, hogy az 1881: LX. tc 174. §-ban említett meghatalmazásra S. E.-nek szüksége nincs, mert a részvénytár­saságot, mint annak igazgatósági tagja, minden különös meghatalmazás nélkül általában képviselni jogosult. A kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság 1904. évi március hó 17-én 3088. tkv. sz. a. hozott végzésével a felfolyamodást kérelemnek minősítette és folyamodókat, valamint a debreceni kir. adóhivatalt arról értesítette, hogy az ingatlanra S. E., mint a Takarék- és Hitelintézet egyik igazgatósági tagja árverelt, majd pedig a kir. adóhivatal felvilágosító kérelmére 1904. évi március hó 24-én 3330. tkv. sz. a. kelt átiratában az adóhivatalt arról értesítette, hogy az ingatlan vevőjének a 3088/1904. sz. végzés szerint a Takarék- és Hitelintézeti részvénytársaságot tekinti; minthogy azonban a meghatalmazás az 1881: LXtc. 174. §. ellenére be nem adatott s amennyiben ezen mulasztásnak esetleg az illetékkiszabásnak következményei lehetnek az irányban, hogy az illetékkiszabásra hivatott hatóság kit tekintsen vevő­nek, utasítást nem adhat. A kir. törvényszék, mint tkvi hatóság azután 1904. évi április hó 22-én 4268. tkvi sz. a. hozott végzésével, minthogy a Takarékpénztár és hitel­intézet az árverési vételárt az adóhivatalnál befizette, és az árverési fel­tételeknek eleget tett, a tulajdonjogot árverési vétel jogcímén a Takarék­és hitelintézet javára bekebelezni rendelte. A debreceni kir. adóhivatal A. 908 1904. I. tétel alatt S. E. és a Ta­karék- és hitelintézet terhére külön-külön 161 K 68 f vételi illetéket rótt ki. A részvénytársaság az illetéket befizette, S. E. azonban a kivetés ellen felebbezést adott be. A debreceni kir. pénzügyigázgatóság a felebbezést, mint elkésettet

Next

/
Oldalképek
Tartalom