Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

i88 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 99. Ideiglenes nyugalomba helyezett állami alkalmazott által az 1893: IV. tc. szerint járó illetményekre érvényesített igény előzménye az, hogy az ideiglenes nyugalombahelyezés okának megszűnése, s ez alapon a tényleges szolgálatba visszalépés előzetesen megállapítva legyen. Ez a megállapítás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1909 jun. 7. Hb. 17. I. A zilahi pénzügyigazgatóság ügykezelésének megvizsgálásáról tett hivatalos jelentés alapján B. F. pénzügyi tanácsos és kir. pénzügyigazgató ellen a PM. a fegyelmi eljárást elrendelte és az 1889 : XXVIII. tc. alapján az elsőfokú Ítélet meghozatalával Borsod vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmányát bizta meg. Ez a fegyelmi bíróság 1903. évi július hó 30-án hozott határozatával B. F.-et a megállapítottnak tekintett 3 súlyos és 13 egyszerű szolgálati vétség megtorlásául 500 korona pénzbirságra Ítélte. Ezen ítéletet úgy B. F., mind pedig az idézett törvény alapján az ügy előadója megfelebbezték. Ez alapon a PM. a minisztérium kebelében fennálló fegyelmi bizottság véleményének meghallgatása után az ügyet felülbirálat alá vette és B. F.-et 1903. évi október 22-én 81,967/1903. sz. ítéletével a fennforgó enyhítő körülmények méltatása után is 18 súlyos szolgálati vétségben találta bűnösnek és ezek megtorlásául az 1889: XXVIII. tc. 30. §-ának d) pontja értelmében : a vezetéssel egybe nem kötött, más hivatali állásra, pénzügyi tanácsosi minőségében ugyanazon fizetéssel büntetésből való áthelyezésre ítélte. Erről Ő császári és apostoli kir. Felséghez jelentés tétetett és a jelentés legfelső helyen jóváhagyólag tudomásul vétetett. A jogerős fegyelmi ítélet végrehajtása helyett azonban tekintettel arra, hogy a fegyelmi ítélet B. F. szolgálatképtelenségét igazolta, hogy 60 éves és 35 évi szolgálati ideje volt, a PM. 1903. évi december hó 3-án 98,945. sz. a. hozott rendeletével az 1885: XI. tc. 21. §. utolsó bekezdése alapján 1904. évi január hó i-től kezdve ideiglenesen nyugdíjba helyezte, mert előreláthatólag két hónap múlva sem lett volna — megfelelő állás hiányában — elhelyezhető és mert a szolgálat érdekében szükséges volt, hogy a közel egy év óta vezető nélkül levő pénzűgyigazgatóság élére pénzügyigazgató neveztessék ki. 1904. évi szeptember hó 29-én B. F. az iránt folyamodott, hogy újra alkalmaztassák, vagy nyugdíjának összege az időközben életbelépett 1904. évi I. tc. szerint számított illetménye alapján szabassék meg. E vagylagos kérelmek mindegyikével elutasíttatott és a nyugdíj