Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 181 A pécsi kir. járásbíróság 1908. évi augusztus hó n-én 1908. Sp. III. 689. szám alatt hozott végzésével a keresetet hivatalból visszautasította, mert felperes cselédviszonyból származtatja követelését, az ilyen követelésnek elbírálása pedig a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Felperes ezután a pécsi járás főszolgabírója előtt emelt panaszt. Alperes a főszolgabíró előtt azt adta elő, hogy felperest nem havibér fejében, hanem napi T K 60 fillér készpénz és ellátás ellenében napszámosként fogadta fel. A főszolgabíró 1908. évi november hó 11-én 369. kih. szám alatt ítéletet bozott és a panaszt hivatkozva arra, hogy a felek a szerződést csak szóval, tanuk nélkül kötötték, az i8g9:XLII. tc. 18. §. második bekezdése alapján hatáskör hiányából elutasította és egyúttal az alperest, mert felperest a törvény 7. §-ában megszabott alakszerűségek mellőzésével fogadta fel, öt korona pénzbüntetéssel büntette. II. Az IM. 1909. 781. sz. alatt kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás e rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A hatáskör kérdésének eldöntése szempontjából irányadó kereseti és panaszbeli tényelőadás szerint G. P. F. J. irányában érvényesíteni kivánt, követelését abból származtatja, hogy utóbb nevezett cséplőgépéhez őt egy havi tartamra etetőnek fogadta fel. Minthogy a felek között a kérdéses jogviszonyt illetően létrejött megállapodás az e részben nem vitás tényállás szerint csupán szóval még pedig tanuk alkalmazása nélkül létesült, az ily természetű szerződések megkötésére az 1899: XLII. tc. 7. §-a által előirt azok az alakiságok, amely szerint a cséplővállalkozó és a cséplőgéphez általa felfogadott gazdasági munkások között a szerződés szóval, vagy Írásban két tanti előtt kell megkötni — be nem tartattak, az id. törvény 18. §-a rendelkezése értelmében irányadó 1898:11. tc. 73. §-a pedig azt a rendelkezést foglalja magában, hogy a törvényben előirt alakiságok megtartása nélkül kötött szerződésekből eredő minden vitás kérdés elbírálására a rendes bíróságok illetékesek.