Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. zött a közérdek szempontjából az egyes telkek tulajdonosait a keríté­sek felállítására a közigazgatási hatóság kötelezheti, ebből következik, hogy abban az esetben is, amikor az eg^ik telek tulajdonosa a szomszéd ellen a város belterületén érvényben levő szabály alapján kerítés felállí­tása miatt panasszal él, a városi szabályzatnak érvényt szerezni a város közigazgatási hatósága illetékes. A pécsi kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság 1908. évi szep­tember hó i-én 1908. E. 125. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbíróság végzését indokaiból még azért is helybenhagyta, mert felperes kere­setét magánjogi jogcímre nem alapította. Felperes ezután panaszával Pécs szab. kir. város rendőrkapitányához, mint I. fokú építésrendőri hatósághoz fordult, aki azonban 1908. évi okt. hó 10-én 13 837. sz. a. hozott véghatározatával hatáskörét szintén nem állapította meg, mert az építési szab. rend. 44. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a város belterületén minden telek bekerítendő, természet­szerűleg csak azon telekre vonatkozik, a melyeknek bekerítését közren­dészeti szempontok indokolják, amikor is a közigazgatási hatóság gon­doskodik a teleknek a tulajdonos által való bekerítéséről. Minthogy azonban alperes azon ténye, hogy a két telket elválasztó mesgyevonalon nem állít fel szabályszerű kerítést, illetve a fennálló ro­zoga kerítést helyre nem állítja, közérdeket nem sért; ennélfogva az afelett keletkezett vita, mint a szomszédjog körébe tartozó magánjogi kérdés, a minisztertanács állandó gyakorlata szerint is — a kir. bíróság hatás­körébe tartozik. II. Az IM. nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. III. A szomszédos beltelkeknek kerítéssel való elhatá­rolása közrendészeti szempontokból is szükséges lehet ugyan, a mikor az elhatárolás iránt a rendőri hatóság hivatalból in­tézkedik; kétségtelen azonban, hogy ahhoz a tulajdonosok­nak a szomszédjogból folyó magánjogi érdekei is fűződnek, amelyeknek érvényesítésétől nem zárhatók el akkor sem, ha mint ez a fenti tényállásból kitetszően a jelen esetben is tör­tént, a rendőri hatóság közrendészeti érdekből a hivatalos beavatkozását szükségesnek nem találta. Minthogy pedig, ha a tulajdonosok egyike szomszédját a telkeik elhatárolására szolgáló kerítés felállítására kéri kö­telezni, a szomszédjogból merített magánjogi igényt érvénye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom