Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 107 tiltás birói ítélettel befejezett polgári pernek jogfolyományaként állott elő, a kereseti összeg csakis birói úton bajtbató be, az 1884. évi XVII. tc. 176. §-a alapján való eljárásnak azonban nincs helye. Ezután az ügygondnok az esztergomi kir. járásbíróság előtt indított sommás keresetet J. I. ellen. A kir. járásbíróság 1908. évi június hó 23-án 1908. Sp. I. 421/2. sz. a. kelt végzésével — alperes pergátló kifogásának helyt adva — a pert meg­szüntette, mert a kereseti követelés munkaadó és alkalmazott közt fennálló szolgálati viszonyból származik és ezt felperes ügygondnok, K. B., mint ipari alkalmazott jogán kívánja érvényesíteni, ily követelés elbírálása pedig első sorban iparhatóság elé tartozik. A komáromi kir. törvényszék mint felebbezési bíróság 1908. évi szeptember bó 11-én 1908. E. 90. sz. a. kelt végzésével a kir. járásbíróság végzését helybenhagyta. II. Az IM. 1908. I. 2081/2. sz. nyilatkozatában, valamint a kereske­delemügyi m. kir. miniszter 112,380/VI. A. 1908. sz. nyilatkozatában azt a véleményt terjesztik elő, hogy ebben az ügyben az eljárás — első sorban — a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság a felmerült vitás kérdés eldön­tését a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mon­dotta ki a következő okokból: Felperes, mint az 1881. évi LX. tc. 124. §-a értelmében kirendelt ügygondnok, a G. M. végrehaj tatónak K. B. végre­hajtást szenvedő ellen folytatott végrehajtási ügyben, a végre­hajtást szenvedőnek, mint alkalmazott fogtechnikus segédnek a munkaadójától alperes fogtechnikustól járó s ez utóbbinál végrehajtásilag letiltott munkabérkövetelés behajtása iránt indította. Nem szenved kétséget, amint az a kereskedelmi minisz­ternek 54.731/1885. sz. rendeletében megállapítást nyert, hogy a mesterséges fogak készítése iparágat képez, következőleg az alperes fogtechnikusnál abban az iparágban alkalmazott segéd K. B. iparossegédnek tekintendő. Minthogy pedig a felperes keresete a nevezett iparos­segéd és az alperes mint munkaadója közt a munkaviszony tartama alatt fennálló kötelezettség teljesítésére irányul; — minthogy továbbá az iparos és segédje közt felmerülő azok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom