Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 9S mint egyáltalán a magánjognak forrásai közé a helyhatósági szabályrendeletek is tartoznak a szabályrendeletnek, mint a magánjogok egyik forrásának törvényes korlátain belül. 50. Nem iparossegédi alkalmazás, hanem vállalkozási szerződés alapján támasztott követelés elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 1909 nov. 15. 1908. Hb. 52. I. S. Zs. vásárosnaményi lakos a tiszaháti járás főszolgabírójához, mint I. fokú iparhatósághoz keresetet adott be B. Zs, téglagyáros bereg­szászi lakos ellen munkaszerződés felbontásából származó 4680 korona és jár. iránt. Keresetében előadta, hogy B. Zs. őt az 1908. évi nyári évadra téglagyári művezetőül, a nyereségben való részesedés, természetbeni lakás és tüzelőanyag és 1440 korona készpénz fizetés mellett, felfogadta. 1908. évi július hó 6-án J8. Zs. korlátlan megbízottja őt bántalmazta és ezért az ipartörvény 96. §'-ában biztosított jogánál fogva felmondás nélkül kilépett. Elmaradt haszon, a lakás és tüzifa-járandóság egyenértéke és készpénz fizetése fejében követelte a kereseti összeget. A keresethez csatolt szerződés lényegesebb pontjai szerint, melyet B. Zs., S. Z.-dal, mint «téglagyári művezetővel'^ kötött, S. Zs. elvállalta a kézi fali tégla és szalag-hornyolt tetőcserepek előllítását és pedig a téglá­kat 1000 darabonként 13 korona, a tetőcserepeket 24 korona árért ; az anyagot és a munkaeszközöket munkaadó bocsájtja a munkavállaló ren­delkezésére, az évad végével akár lesz haszna a munkaadónak, akár nem, tartozik munkavállalónak 1440 koronát kifizetni; viszont elvárja, hogy az anyagok előállítása ne kerüljön többe, mint a megalkudott accord-árak és ha többe kerülne, ez a munkavállaló rovására megy. A munkások bérét munkaadó előlegezi és a munka végeztével levonja. Munkavállaló kötelezi magát az üzemet saját belátása szerint vezetni, viszont ebben munkaadó az ő részére szabad kezet enged. Vitás kérdésekre a beregszászi kir. járás­bíróság illetékessége és a sommás eljárás köttetett ki. A főszolgabíró 1908 évi augusztus hó 6-án 4708. k. j. számú határo­zatában, a m. kir. kereskedelmi miniszternek 85700 1889. szám alatti hatá­rozatára tekintettel, az ügyet illetékes eljárás végett a beregszászi kir. járásbírósághoz tette át. A kir. járásbíróság 1908. évi augusztus hó 16-án 1908. Sp. T. 922. sz. alatt kelt végzésével a keresetet hatáskör hiányában a főszolgabírónak visszaküldötte. Az indokolás szerint felperes, mint téglagyártási üzemben alkalmazott üzletvezető iparossegéd, alperes, mint iparos ellen munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom