Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

70 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. I. N. I. fajszi lakos 1908. évi febr. 26-án a kalocsai kir. járásbíróságnál sommás keresetet adott be Sz. A. és T. P. fajszi lakosok ellen, keresetében azt adva elő, hogy alperesek, akik az érsekuradalomtól erdőt vettek, hogy annak fáját feldolgoztassák és eladják, felperest 1907. évi október hó 14-én. havi 60 korona fizetéssel erdőkezelőnek, illetve munkáltatónak fogadták fel azzal a munkakörrel, hogy 80 embert fogadjon fel, azokkal az erdő fáját feldolgoztassa, az erdő kimunkáltatására felügyeljen s a munkásokat kéthetenként kifizesse. Minthogy munkaadói 1908. évi január hó 12-én jogos ok nélkül elbocsájtották, hat heti felmondási időre járó, továbbá december havi fizetéséből visszatartott 12 korona és 1908. évi január i-étől 15-éig járó 30 korona megszolgált fizetése fejében összesen 132 korona megfizetését követelte. A kalocsai kir. járásbíróság a megtartott tárgyaláson alperesek pergátló kifogásának helyt adva, 1908 évi március 24-én 1908. Sp. II. 103 2. sz. alatt kelt végzésével a pert megszüntette azzal az indokolással, hogy alperesek nem a saját tulajdonukat képező és gazdaságukhoz tartozó erdőség nyers terményeit dolgoztatják fel, hanem fakereskedést űznek, s mint ilyenek az 1884. év} XVII. tc. 183. §-a alá nem vonhatók annál kevésbbé, mert felperes is mint üzletbeli alkalmazott a keresk. törv. 57. §-a, illetve az ipartörvény 92. §-a alapján igényli a felmondási időre járó fizetését, az ily szolgálati viszonyból eredő igényeket pedig az ipartörvény 176. ^'-a első sorban az iparhatóság elé utalja. A kalocsai kir. törvényszék mint felebbezési bíróság 1908. évi május hó 16-án E. 28/2. szám alatt kelt végzésével a kir járásbíróság végzését indokaiból és azért is helybenhagyta, mert alperesek ügylete a keresk. törv. 258. §-ának 1. pontja alá eső kereskedelmi ügylet, az ilyen ügylet lebonyolításához alkalmazott kezelő pedig a keresk. törv. hatodik címének rendelkezése alá eső segédszemélyzethez tartozónak tekintendő. Ezután a felperes a kalocsai járás főszolgabirája előtt emelt iparhatósági panaszt. A főszolgabíró 1908. évi augusztus hó 15-én 2505. sz. a. kelt végzésével illetékességét leszállította és panasztevőt rendes polgári per útjára utasította, mert egyrészt alperesek ipari munkát nem végeztek, s iparosoknak csak akkor volnának tekinthetők, ha már feldolgozott fát vennének és azt üzletszerűen, nyerészkedés céljából eladnák, másrészt panaszos, mint erdőkezelő, nem végzett oly munkát, melynélfogva iparossegédnek» vagy mezőgazdasági munkásnak volna tekinthető, tehát panasza sem az 1908. évi II. tc, sem az 1894. évi XVII. tc. 176. §-a alapján tárgyalás alá nem vehető. Felperes, a hatásköri összeütközést bejelentő kérvényében a rendes bíróság hatáskörének megállapítását kérte.