Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

622 ERDEI KIHÁGÁSOK. 1879. XXXI. tc. elidegenített fát tudva annak lopott voltát megszerezte s így ellenében az 1879: XXXI. tc. 90. §-a és 69. §-ának egybevetett értelme szerint a lopás, esetleg amennyiben szolgáját a lopásra fel nem bujtotta volna, az erdőtv. 97. ^-ába ütköző orgazdaság által elkövetett erdei kihágás tényálladéka látszik fennforogni, a 117. §. alapján a közig. hat. hatáskörét kellett megállapítani. (1907 ápr. 4. 13,173. I. M. sz.) 789. Erdei kihágás összefüggése bírói hatáskörbe tartozó cselekménnyel. A feljelentés szerint P. M. az erdőből két kéve 1 frt 40 krt érő száraz fát lopott. P. M. a legutóbb elkövetett lopást megelőző három éven belül három ízben volt már erdei lopás kihágása miatt büntetve s jelenleg szándékos emberölés büntette miatt áll vizsgálat alatt. Mt. Habár az, hogy P. M. a legutóbb elkövetett erdei lopást megelőzőleg három ízben volt már erdei lopás kihágása miatt büntetve s az utolsó büntetés óta három év még el nem telt, a cselekmény minősítésére befolyással bírónak nem tekinthető, mert az erdőtv. 74. §-a és a Btk. 338. §-ában foglalt rendelkezések egybevetéséből kitünőleg az erdei lopás a lopott tárgy értékére való tekintet nélkül csak akkor képez bűntettet, ha a tettes rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság bűntette vagy vétsége miatt, tehát nem erdei kihágás miatt már két ízben volt büntetve és az utolsó büntetés kiállása óta három év még el nem telt, mégis tekintve, hogy az erdőtv. 132. §-a értelmében, ha az erdei kihágást elkövető ellen az eljárás folyamában más büntetendő cselekmény jelensége is fölmerül, az erdei kihágás miatti eljárás azonnal félbeszakítandó és az iratok további eljárás és ítélethozatal végett azon bírósághoz teendők át, mely azon másik büntetendő cselekményre nézve illetékes: a P. M. által elkövetett s az erdei kihágás ismérveivel bíró cselekmény elbírálását a kir. bírósághoz kellett utalni, mely a nevezettet terhelő másik büntetendő cselekménynek, a szándékos emberölésnek elbírálására illetékes. {Mt. 1891 jún. 14. 13,867. I. M. sz.)