Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

///., 112. §. II. ELINTÉZÉS TÁRGYALÁSON. 73 Tanácskozási jegyzőkönyv. ín. §. Az egy ülésnapon tárgyalt ügyekben tartott tanácskozásról, szavazásról és határozathozatalról a XII. minta szerint egy külön tanácskozási jegyzőkönyvet kell a tanácsjegyzó'nek készíteni. A tanácskozási jegyzőkönyvben az ügyeket az ügy számának feltüntetésével kell megjelölni. Ha a határozatot egyhangúlag hozták, ennek a megemlítése elég. Ha a vélemények akár a határozatra, akár az indokolásra nézve eltérők, az ellenvéleményt indokaival együtt röviden be kell írni a jegyzőkönyvbe és fel kell tüntetni, hogy a határozat mily értelemben és a szavazatok mily alakulásával keletkezett. A 104. §. második és harmadik bekezdése a tanácskozási jegyzőkönyvre is alkalmazandó. Ezt a jegyzőkönyvet legkésőbb az ülés napjától számított három nap alatt el kell készíteni, a jegyzői irodában az ügyiratoktól külön kell kezelni és a feleknek vagy más érdekelteknek megtekintésére sem szabad kiadni. Az eljárás hiányainak és a tényállásnak pótlása. 112. §. Ha az előadó a hatásköri szabály alkalmazhatósága szempontjából szükséges tényállást sem az eljárt hatóságok határozataiban elfogadhatóan megállapítottnak, sem az iratok alapján megállapíthatónak nem tartja, a határozati terv felolvasása helyett véleményét terjeszti elő. Ha a tanács a tényállást az iratok alapján nem találja megállapíthatónak, vagy az eljárásban egyéb lényeges hiányt tapasztal, a hiányok pótlása, vagy a tényállás kiderítése iránt rendszerint valamely alsóbbfokú hatóság útján intézkedik. (T. 18. §.) Az erre irányuló meghagyást az iratok megküldésével ahhoz a bírói (törvényszék, járásbíróság) vagy közigazgatási (alispán, polgármester, főszolgabíró, községi elöljáróság) hatósághoz kell intézni, amelynek igénybevétele a körülményekhez képest legcélszerűbbnek mutatkozik. Az ügy újabb tárgyalásán a hatásköri bíróságnak lehetőleg azok a tagjai vegyenek részt, akik az előbbi tárgyaláson részt vették; ha ez nem lehetséges, vagy ha az elnök különben is célszerűnek találja, a tárgyalást ismételni kell. Ha a hiány pótlása, vagy a felderítendő ténykérdés oly egyszerű, hogy a pótlás vagy felderítés a tágyaláson jelenlevő felek puszta meghallgatásával remélhető, az elnök a tárgyalást ismét megnyitja, a pótlást vagy felderítést a jelenlevő fél vagy felek meghallgatásával megkísérli. Erre a célra a feleket idézni, vagy a tárgyalást elhalasztani nem szabad.