Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

46 A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG VI, VII. p. jogerőre emelkedését be kell várni, ellenben abban az esetben, a mikor az összeütközést érdemi határozat idézi elő' (7. §. 3., 4., 5.), ennek az érdemi határozatnak a jogerőre emelkedését nem szabad bevárni, hanem már az első vagy másodfokú érdemi határozat megalapítja az összeütközést. A határozat tudvalevőleg akkor jogerős, ha ellene további felebbvitelnek nincs helye, akár azért, mert a törvény felebbvitelt nem enged, akár azért, mert a legfelső hatóság azt helybenhagyta, akár pedig azért, mert a fél törvényes határidőben felebbvitellel nem élt. Kiemeli azonban a ministerium, hogy a rendes bíróság vagy a közigazgatási bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése utan a törvény 7. §-a utolsóelőtti bekezdésének rendelkezéséhez képest azt, hogy az ügy nem bírói, hanem közigazgatási hatósági hatáskörbe tartoznék, sikerrel már nem lehet érvényesíteni és a rendes bíróság vagy a közigazgatási bíróság jogerős érdemi határozatát a közigazgatási hatóság irányadónak elfogadni köteles. A közigazgatási bírósággal szemben nem tulajdonít a törvény a rendes bíróság érdemi határozatának ily kötelező hatályt; mihezképest azt, hogy az ügy közigazgatási bírósági hatáskörbe tartozik, a rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után is lehet érvényesíteni, következéskép ily esetben (7. §. 2., 3., 5. p.) az ügyet a hatásköri bírósághoz fel kell terjeszteni. Természetes, hogy akkor is felmerül és elintézendő a hatásköri összeütközés, ha a rendes bíróság a közigazgatási bíróság érdemi határozatának meghozatala után ugyanannak "az ügynek érdemében határoz vagy hatáskörét megállapítja. (7. §, 2., 3., 5. p.) VI. A törvény 9. §-a értelmében köteles az a bírói vagy közigazgatási hatóság, amelynek határozata következtében a hatásköri összeütközés fölmerült, erről az ügyben eljárt másik hatóságot nyomban értesíteni. Az értesítő irathoz csatolni kell azt a határozatot, amely az összeütközést előidézte. Ennek a határozatnak az indokolását akként kell szerkeszteni, hogy az az összeütközési eset alapjául szolgáló ügy ténybeli adatairól s általában az összeütközési eset mibenlétéről pontos és tüzetes tájékozódást nyújtson. VII. A törvény 9. §-a értelmében továbbá a közigazgatási hatóság a bírósággal szemben felmerült összeütközési esetekről annak a ministernek, a kinek ügykörébe az összeütközésre alkalmat adó ügy tartozik, a tényállás közlésével haladéktalanul, t. i. azonnal, a mint az összeütközés felmerül vagy arról tudomást szerez, közvetlenül (nem a felsőbb hatóság útján) jelentést tesz. A rendes bíróság a közigazgatási bírósággal vagy a közigazgatási hatósággal szemben felmerült összeütközési esetet az igazságügyministernek hozza tudomására. Ha a hatásköri összeütközés bűnvádi ügyben merült fel, a bíróság az esetet a koronaügyésznek is tudo-