Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

ió. §. AZ I907 : LXI. TÖRVÉNYCIKK. 35 désük nélkül is hivatalból elintézést nyer ; ha tehát mindamellett, hogy közreműködésükre ügyüknek törvényszerű elintézése céljából nincsen szükség, mégis célszerűnek vélik jogi álláspontjuknak tüzetes kifejtését: akkor indokolt, hogy ezzel csak hivatásos jogi szakértőt, ügyvédet bízhassanak meg. A bírósági eljárásban a törvényszék előtt, a kir. ítélőtábla és a kir. Curia előtt is kötelező az ügyvédi képviselet; nem lenne tehát indokolt a hatásköri bíróság tekintetében, amely a hatásköri vitának legfőbb bírósága, ettől eltérni. Az ügyvédi képviselet szabályai alól kivételeket tesz a javaslat. A 13. §. második bekezdése teljesen megfelel a polgári peres eljárásban fennálló kivételeknek, úgyszintén megfelel a peres eljárásnak a 13. §. utolsó bekezdésében érintett kivétel is. Az ügyvédi kényszer csak a felekre szól. A miniszter tehát, ha nem fél az ügyben, t. i. az eljárást nem ő folytatja vagy nem ellene folytatják, amikor tehát, mint hatóság, a közérdeket képviseli, bármely közhivatalnokkal képviseltetheti magát. , / b. Ugyancsak félreértések elkerülése és a szabatosság szempontjából a 15. §. második bekezdése helyett a következő új bekezdést javasolja: «a miniszter, ha nem fél, de mint hatóság a közérdeket képviseli, a tárgyaláson bái*mely közhivatalnokkal képviseltetheti magát>>. A nyilatkozat (12. §.) elmaradása, úgyszintén a kellően értesített félnek, a ministeri képviselőnek vagy a koronaügyésznek a tárgyaláson meg nem jelenése a tárgyalás megtartását és a határozat meghozatalát nem gátolja. M. i. Ezek a §-ok (14. és 16. §§.) a hatásköri bíróság előtti tárgyalást szabályozzák. Minthogy a hatásköri bíróság tisztán jogkérdésben határoz, a tárgyalás szóbelisége nem oly feltétlen követelménye a helyes eljárásnak, mint ott, ahol ténykérdéseket kell tisztázni. A szóbeliségnek a javaslat is tért enged annyiban, hogy az előadó szóval terjeszti elő az ügyet és hogy az előadó előterjesztése után a felek, a miniszteri képviselők és a koronaügyész felszólalhatnak (17. §.), továbbá hogy némely, a felek rövid meghallgatásával egyszerűen kideríthető ténykérdés tekintetében a jelenlevők meghallgatását is megengedi (18. §.) A javaslat szóbelisége tehát a ténykérdésre vonatkozólag a 18. §-ban tett csekély eltéréssel megegyezik a sommás eljárás felülvizsgálati részében keresztül vitt szóbeliséggel, de nem megy annyira, mint a közigazgatási bíróság szóbelisége, amely a fe-