Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

102. §. HELYPÉNZ. VÁSÁRVÁM. 373 zott minisztertanácsi határozat nem alkalmazható; a vásári és piaci helypénzek szedése körül vitás kérdések végeldöntését az 1896: XXVI. tc. 34. §-ának 2. pontja világosan a kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe utasítván, ezzel azt is eldönti, hogy az e kérdésekben való határozathozatal nem bírói, hanem közig, útra tartozik; végül az a körülmény, hogy a felperes a helypénzt nem esetenként, hanem egy összegben követeli, a hatáskörön nem változtat. (906. dec. 6. 46.923. I. M., 80.439. K- M- sz ) BM. A vásárjogból kifolj'ó helypénzszedést a község nem autonómiája, hanem felsőbb kiváltság alapján gyakorolja, az a kérdés tehát, hogy ily kiváltsággal biró község kiktől szedhessen helypénzt, a község beltigyei körébe nem tartozik, hanem a község ép oly szempont alá esik, mint bármely magánegyén, akinek birtokával a vásártartási földesúri jog egybekötve van és ha e téren vita merül fel, a közig, felettes hatóság intézkedési joga a vitás kérdésnek akár egyezségileg, akár bírói úton való eldöntéséig a status quo fentartására szorítkozik (86.620/97. sz.). N. A kir. kisebb haszonvételek közé tartozó és magánjogi úton szerzett helypénz szedési jognak a tulaj4onos v. bérlő általi érvényesítése bírói útra tartozik, csak az 1872 : XXXVI., az 1886 : XXI. és XXII. tc. áital a városoknak engedett helypénzszedési jog tárgyában lehet közös úton elintézni (906. dec. 12. G. 148.) 471, C. Vasuttarifa hibás értelmezése alapján fizetett vásárvám visszatérítésére irányuló kereset bírói útra tartozik. (906. máj. 2. 7447/905. sz.) 472. C. A felperes keresete annak megállapítására irányul, hogy az országos heti- és napivásár-vámszedési joguk gyakorlásának az a módja, hogy a vásárvámot a városba vezető utcák végére felállított vámsorompóknál szedhessék, törvényes. A kereset tárgyát a vásárvámszedési jog területi kiterjedése, tehát egy vagyonértéket képviselő magánjogi igény tartalma képezvén, olyan törvény, mely ilyen jognak a megállapítását világosan a közig, bírósághoz utasítaná, nem lévén, annak megbírálása bírói eljárásra tartozik annál is inkább, mert az ügyben eljárt közig, legfelsőbb hatóság is a felperes részére a bírói utat nyitva tartotta. (A VIII. p. tan. 8. sz. elvi hat. 906. máj. 2. 9602/905. sz. a.)