Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

IO A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG SZERVEZETE. /. §. E javaslat az utóbbi rendszer alapján áll és a hatásköri összeütközések elintézésére külön erre a célra szolgáló önálló, független bíróságot létesít. Az i. §. meghatározza, hogy a hatásköri bíróság a rendes bíróság és a közigazgatási bíróság vagy a közigazgatási hatóság, úgyszintén a közigazgatási bíróság és közigazgatási hatóság között felmerült hatásköri összeütközések elintézésére szolgál. Kizárja tehát a hatásköri bíróság elintézési köréből a bírói hatóságoknak egymás között, valamint a közigazgatási hatóságoknak egymás között felmerülő összeütközésének elintézését; kizárja továbbá a hatásköri bíróság elintézési köréből azokat az összeütközési eseteket is, amelyek a katonai büntető hatósággal szemben merülnek fel. Ezekre nézve a mostani szabályok érintetlenül maradnak és az ezek irányában felmerülő összeütközési esetek elintézéséről másutt kell gondoskodni. Természetes, hogy a katonai hatósággal nem büntető ügyben felmerült összeütközés elintézése ez elé a bíróság elé fog tartozni, mert a katonai hatóság ebből a szempontból a közigazgatási hatóságok közé tartozik. A minisztertanácsnak idevonatkozó hatáskörére nézve felmerült esetben eddig sem támadt kétség. Az, hogy valamely hatóság bírói vagy közigazgatási hatóságnak tekintendő-e, rendszerint kétség tárgya sem lehet; csak oly esetben lehet ez kétséges, amikor a közigazgatási hatóság nem igazgatási ügyben, hanem magánjogi vagy büntető ügyben, vagyis olyan ügyben jár el, amely tulaj donképen a bírói hatáskörbe tartozik és csak célszerűségi okokból van közigazgatási útra utasítva. Habár a közigazgatási hatóság ez ügyekben átvitt hatáskörben bírói munkát végez és törvénykezési ügyet intéz is el: mégis közigazgatási hatóságnak kell azt tekinteni a hatásköri összeütközések szempontjából; mert elvi határvonal nem lévén arra nézve, hogy valamely ügy objektív jellegénél fogva adminisztratív vitás ügy, vagy pedig törvénykezési vitás ügy-e, az objektív felosztás alapján bonyodalmak állhatnak elő, amelyek subjektiv felosztás alapul vételével elkerülhetők. A minisztertanács eddigi gyakorlata is, pl. a cselédbérügyekben eljáró főszolgabírót, a kihágási ügyben ítélő közigazgatási hatóságot, a magánjogi követelés felől ítélő községi bíróságot nem bírói, hanem közigazgatási hatóságnak tekintette. A javaslatnak is ez az álláspontja, amelyet kifejezetten azért nem tart szükségesnek kijelenteni, mert az e szempontból bíróságnak tekintetendő hatóságot a rendes bíróság szó eléggé kifejezi; a közigazgatósági hatóság, ha birói működést végez is, rendes bíróságnak semmi esetre sem tekinthető.