Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

72 — Cselekvőképesség. Törvényes képviselet — ügylet rendelkezéseinek és azok várható következményeinek megértésére az adott esetben képes lehetett-e, addig a cselekvőképességet teljesen megszüntető elmebetegség esetében ilyen mérlegelésnek nincs tere (XIV. 163.). A gondnokság alá nem helyezett elmebeteg által kötött örökbefogadás érvényessége tehát nem állítható azon okból, hogy az örökbefogadási szerződés annyira egyszerű ügylet, hogy annak megértéséhez olyan kisebb fokú értelmiség is elegendő, amilyennel az örökbefogadó fél rendelkezett (XIV. 163.). Az erkölcsi fogyatékosság nem egyértelmű a jogi értelemben vett cselekvőképtelenséggel. Lehet valamely egyén értelmi képessége annak ellenére is hiánytalan, hogy az illető degenerált és fogyatékos erkölcsi érzékű (C. I. 3291/1241.). Az, hogy a földmíves az egyszerű tanyai életben megszokott munkát elvégzi, nem dönti meg az orvostudományi alapon megállapított tébolyodottság fennforgását (C. III. 5609/1939.). A téveszmékben és kényszerképzetekben megnyilatkozó paranoid jellegű elmebaj az ismert orvosi tapasztalatok szerint nem zárja ki az értelemnek rendes működését a téveszmék és kényszerképzetek gondolatkörével össze nem függő életviszonyokban (XVI. 575.). Az életfogytiglani ellátás kikötése mellett ingatlanainak tulajdonjogát átruházó paralisis progressivában szenvedő fél cselekvőképességének elbírálásánál a Kúria tekintettel volt arra, hogy ezt a vagyonátruházást a fél még olyan időben határozta el s az ellenszolgáltatásként kikötött ellátást még olyan időben kezdte igénybe venni, amikor épelméjű volt s hogy csak ezen épelmével elhatározott s szóban megkötött, részben teljesített ügylet perfektuálása esett elmebetegségének idejére, amikor tehát akaratelhatározásának nem valamely új jogviszony létesítésére, hanem a korábban épelmével szóbelileg már létesített s a maga részéről állandóan érvényesnek tekintett megállapodás fenntartására kellett csak irányulnia, amelyre a fél elmebetegsége mellett is képes volt, miután a körülmények időközben nem változtak és így nem vált szükségessé annak újabb megfontolása, hogy a korábbi megállapodás még mindig megfelel-e az ő érdekeinek. Hangsúlyozta ebben az esetben a Kúria azt is, hogy a gondnokság alatt nem álló elmebeteg egy meghatározott ügyletre vonatkozó cselekvőképességének, vagy cselekvőképtelenségének elbírálásánál nem az a döntő, hogy a szerződő fél elmebetegségének természete orvosi szempontból kizárja-e, vagy sem a szabad akaratelhatározás keletkezését, hanem az, hogy az elmebeteg az ügyletkötéskor fennforgott összes körülmények mellett képes volt-e arra, hogy az ügylet tartalmát megértse, megfon-