Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Előző állapot helyreállítása — G7 nem helytálló az az álláspont, hogy a haszonbérlő a haszonbérlet elmúlt idejére a bevételeket és kiadásokat elszámolni és a különbözetet a bérbeadónak visszaadni lenne köteles (XV. 284.). Az előző állapotba visszahelyezésnél nincs döntő súlya annak, hogy a hatályát vesztett szerződés milyen pénznemben, vagy fizetési értékben határozta meg a vételárat, mindegyik félnek ugyanis azt kell visszaadnia, amit kapott, ha tehát az eladók a búzában megállapított vételárra 48.000 P készpénzt és 350 métermázsa búza vásárlására felhasznált 10.000 pengős takarékpénztári betétkönyvet vettek fel, visszaszolgáltatási kötelezettségük 58.000 P készpénzre terjed ki (XIV. 770.). Ha a jogügylet hatálytalanítása folytán az eredeti állapot helyreállításának van helye a fél egyéb feltételek fennforgása esetén kártérítést is követelhet, pl. abban az esetben, ha a minőségi hiány s az ezzel kapcsolatban a vevőt ért kár az eladót terhelő teljesítési kötelezettség oly megsértéséből ered, amely az eladónak felróható (XV. 396.). Az ingatlan adásvételi ügylet hatálytalanításánál a Kúria a kiszolgáltatandó ingatlan után fizetett beruházási hozzájárulás visszatérítését nem rendelte el az előző állapot helyreállítása kapcsán, mert az 1938:XX. tc. alapján a beruházási hozzájárulást mind a két fél köteles saját vagyona után viselni, így egyik fél sem igényelheti a másiktól a reá kirótt beruházási hozzájárulás visszatérítését. Nem vette figyelembe a Kúria ezzel kapcsolatban az eladónak azt a kifogását se, hogy a vevő 180.000 pengő készpénzt fektetett bele a visszaadandó ingatlanba s csak 62.000 pengő érték után kellett a megvett ingatlan címén beruházási hozzájárulást lerónia (XV. 319.). Az anyagi jog szerint az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelenítése vagy hatálytalanítása folytán az eredeti állapot helyreállítása iránti kötelezettség nem esik a kényszeregyesség hatálya alá, mert ily esetben mindkét felet az a kötelezettség terheli, hogy a másiknak szolgáltassa vissza egészben azt, amit attól a szerződés alapján kapott. Az 1940— 1926. M. E. sz. rendelet 54. és 60. §-ainak helyes értelmezése mellett az ily visszajáró szolgáltatást a kölcsönös beszámítás folytán a kényszeregyesség által nem érintett követelésnek kell tekinteni, melynek teljes összegben való visszatérítése alól a felet, aki saját szolgáltatását egészben visszakapja, kényszeregyessége fel nem menti (XV. 753.); a kényszeregyesség hatálya alá nem eső tőke kamatai mint járulékok a tőke jogi sorsában osztoznak és a beruházások értéke ugyancsak része a kényszeregyesség alá nem eső felperesi követelésnek (XV. 753.). 5*