Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)
— Tévedés. Megtévesztés — 55 egyik fél a megtévesztés valamely eszközével vagy módjával bírta rá a másik felet annak a szerződésnek a megkötésére, amelyet az egyébként nem, vagy nem ugyanolyan módon kötött volna meg (XIV. 223.). A szerződés érvénytelenségét eredményező tévedésről, megtévesztésről csak akkor lehet szó, ha valamely lényeges körülmény tekintetében a félnek a szerződéskötés alkalmával a valóságtól eltérő, azzal többé vagy kevésbé ellentétes képzete volt, vagy ha valamely ténykörülménynek a jövőben leendő megvalósulása, vagy ennek elmaradása tekintetében volt olyan feltevésben, amely utóbb tévesnek bizonyult, illetőleg, amelynek az ellenkezője valósult meg és ez a téves képzet, illetőleg feltevés volt döntő befolyással a fél akaratelhatározására (XIV. 288.). Ha mind a két szerződő fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést és a tévedés lényeges, bármelyik szerződő fél már ezen az alapon követelheti a szerződés felbontását akkor is, ha ezt a felek bontó feltételül nem kötötték ki (XIV. 617.). A bírói gyakorlat szerint az a feltevés, mely a feleket az ügylet megkötésére indította, rendszerint csak akkor vehető figyelembe, ha az lényeges jelentőségű s ha akár a szerződés kifejezett rendelkezéseiből, akár pedig az ügylet körülményeiből megállapítható, hogy a felek az ügyletet annak ismeretében s arra tekintettel kötötték meg (XVI. 269.). Ennek megfelelően hatálytalanította a Kúria a feleségnek azt a kötelemvállalását, amellyel katonatiszt férje által hivatalos pénzek kezelése közben okozott kár megtérítéséért vállalt kötelezettséget, hogy a férjét megmenthesse, ez a feltevés azonban nem következett be, mert a bűnvádi eljárás a férj ellen mégis megindult s az bűnösségének megállapításával és rangjának elvesztésével végződött (XVI. 269.). Amikor pedig a felek kikötötték, hogy erőhatalom esetén az eladónak joga van az előrefizetést követelni és az erőhatalom fogalmát részletes felsorolással meg is határozták, a felsorolásban azonban a háború nem szerepelt, — a Kúria mégis megállapította, hogy a bekövetkezett háborúból eredő korlátozások folytán joga volt az eladónak előrefizetést követelni, mert a felek az ügyletkötéskor nyilván abban a lényeges feltevésben voltak, hogy az ügylet lebonyolításáig az általános gazdasági viszonyokban a nyersanyag és áru beszerzését, szállítását lehetetlenné tévő, vagy azt lényegesen korlátozó mélyreható változás nem fog beállani (XVI. 57.). Hatálytalanította a Kúria a szemben álló követeléseknek ingatlanátruházással leendő kiegyenlítésére kötött egyességet, amikor a felek abból a később tévesnek bizonyult feltevésből