Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)
50 — Uzsorás és kizsákmányoló ügylet — A szorult helyzet kihasználása nem állapítható meg olyan esetben, amidőn a szorult helyzetben lévő maga bírja rá a szerződő felet a szorult helyzetében megfontoltan érdekében állónak ítélt jogügylet megkötésére. Amikor tehát az adóssággal küzdő, az orvosának is nagyobb összeggel tartozó és fogházbüntetésre átváltoztatható pénzbüntetéssel is terhelt egyén maga fordult azzal a kéréssel harmadik személyhez, hogy vegye meg 5000 pengőért az őt baleseti kártérítés címén megillető és jövőben esedékessé váló 10.000 pengős követelését, a Kúria az ekként megkötött ügyletet kizsákmányolás címén nem hatálytalanította (XV. 181.). A szükségmunkára saját kérelmére felvett egyén keresetét is elutasította a Kúria, amely arra volt alapítva, hogy — kilenc évig szükségmunkaként olyan munkát végzett, ami a kinevezett és esküt tett kezelőtisztviselőnek a munkakörébe tartozott s amely kereset az ekként szorult helyzetében elvállalt munka után a részére kifizetett segélyösszegek és a legkisebb javadalmazású kezelőtisztviselő fizetése közötti különbözet megtérítésére irányult (C. II. 2891/1939.). Annak a megállapítását, hogy a felperes a megállapodás létesítése alkalmával az alperessel, mint az ő atyjával szemben függő helyzetben volt, az a körülmény, hogy a felperes akkor már nagykorú volt és ekként az atyai hatalom alól kikerült, egymagában nem zárja ki. Függő helyzetnek nemcsak az olyan helyzet minősül, amelyben az egyik félnek jogi hatalma van a másik felett, hanem ettől különböző, erkölcsi vagy gazdasági okok is függő helyzetet hozhatnak létre. Az a körülmény, hogy az alperesnek követelése, még pedig a felperes jövedelmi viszonyához mérten jelentős összegű követelése volt a felperes ellen, továbbá, hogy az ő javára a felperes ellen a biztosítási végrehajtás is elrendeltetett és ennek foganatosítása során a felperes fizetésének lefoglalható részét letiltották, kétségtelenül függő helyzetbe hozta a felperest az alperessel szemben. Az a körülmény viszont, hogy a felperesnek módjában lett volna helyzetén a szülői házba való visszatéréssel könnyíteni, csak a kényszerhelyzet megállapítását zárja ki, az ettől különböző szempontok szerint elbírálandó szorult helyzet azonban ennek ellenére is fennállhatott (XIII. 897.). Az 1932:VI. tc. 9. §-a értelmében a függő helyzetnek a szerződés megkötésekor kell fennforognia. Nem vehető tehát figyelembe az a függő helyzet, ami csak a kizsákmányolás címén megtámadott szerződés kötésével létesült, a szerződés megkötése idejében tehát még nem állott fenn (XV. 205.).