Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Uzsorás és kizsákmányoló ügylet — 47 6. Uzsorás és kizsákmányoló ügylet Az 1932:VI. tc. 11. §-a értelmében a hiteltnyerő bejegyzett kereskedővel kötött ügyletre e törvénynek az uzsorás ügyletre vonatkozó rendelkezései alkalmazást nem nyerhetnek (XIII 802.). A hiteltnyerő bejegyzett kereskedői hitelezési ügylete, amely állítólag az ő szorult helyzetének és a hitelt nyújtó nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával, az ő kárára jött létre, azon a címen sem támadható meg, hogy ez a jóerkölcsökbe ütközik, miután a törvényhozó az ilyen hitelezési ügyletek terhes kikötéseivel szemben a hiteltnyerő bejegyzett kereskedőtől a jogvédelmet nyilván azért tagadta meg, mert a kereskedelmi forgalomban a feltűnően aránytalan ellenszolgáltatás kikötését egymagában nem tekinti a jóerkölcsbe ütközőnek. A bejegyzett kereskedő részére az ügyvédje által nyújtott kölcsönt tehát a kereskedő' nem támadhatja meg a jóerkölcsökbe ütköző volta miatt akkor sem, ha az ügyvéd a kölcsönért nemcsak kamatot, hanem magas részesedési jutalékot és ellenőrzési díjakat is kötött ki a kereskedő szorult helyzetének és a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával (XIII. 802.). Az ügylet uzsorás jellegének megállapításánál a hátralékos haszonbérlő részére külön ellenérték fejében nyújtott halasztás esetén — amikor a haszonbérbeadó a halasztás miatt lemondott a haszonbérlet azonnali hatályú megszüntetésére megnyílt jogáról is —, ennek az utóbbi joglemondásnak az értékét is figyelembe kell venni. Ez az ellenszolgáltatás nem értékelhető ugyan abból kiindulva, hogy a haszonbérlet megszüntetése a haszonbérlő tönkremenetelével lett volna egy jelentőségű, de az is kétségtelen, hogy a joglemondás valóságos értékét nem a hátralék egyévi kamatában, hanem azt lényegesen meghaladó összegben kell számításba venni (XIII. 808.). Az 1932:VI. tc. 2. és 4. §-a szerint az uzsorás szerződésre adott biztosíték is hatályban maradhat a tényleg kölcsönadott összeg visszatérítésére vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban s annak erejéig (C. V. 1569/1941.). A törvény 2. § 5. pontjában foglalt méltányosságra csak az adós, nem pedig annak a hitelezői hivatkozhatnak (C. V. 1569— 1941.). A bírói egyességet perújítással azon a címen sem lehet megtámadni, hogy az uzsoraügyletet tartalmaz, mert a perújítás nem vonatkozhatik az egyesség anyagi tartalmára. Ez azonban nem zárja ki, hogy az egyességet az anyagi jogban gyökerező s az ügyleti okirat jogérvényes kinyilvánítására kiható okból a fél keresettel megtámadhassa (XV. 537.).