Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

38 — Tiltott ügylet — gon kívül folytatott nemi viszony fejében jutalmat kapjon, az említett bírói gyakorlatból önként következik, hogy a végrendeleti juttatásnak ez az indoka sem teszi érvénytelenné a végintézkedést. Nem tesz különbséget ebből a szempontból az sem, ha a végrendelkező az erkölcstelen nemi viszony létesítése vagy fenn tartása érdekében rendelte a juttatást (C. I. 5621/1939.). Az anyagi jog szabályai szerint a hitelezővel szemben hatálytalan az olyan vagyonátruházási ügylet, amelyre a végrehajtást szenvedő azért lépett, hogy a hitelezője elől az átruházáskor már fennállott követelésének kielégítési alapját elvonja, a szerző fél pedig az adósnak erről a szándékáról tudva bocsátkozott az ügyletbe, feltéve, hogy az ügylet által a hitelező elől a kielégítési alap tényleg el is vonatott, vagyis ha az ügylet folytán az adós vagyonában már nem maradt a hitelező követelésére kellő fedezet (XIV. 328., 846.). A közeli családtagok között létesített jogügyleteknél a hitelező kijátszását célzó szándékot vélelmezni kell (XVI. 592.). A hitelező kijátszását célzó és azt is eredményező ügyletnél közömbös az, hogy a szerző fél az átruházással valódi követelése erejéig kapott-e kielégítést vagy sem (XIV. 328., 846.). A megtámadás jogszerűsége szempontjából ugyanis közömbös, hogy a megtámadott jogügylet visszteherrel létesült-e vagy anélkül, ha a megtámadás egyéb anyagi jogi feltételei fennforognak (XVI. 592.). A hitelező kijátszását célzó engedményezés nem szolgálhat igénykereset alapjául azon a címen, hogy az engedmény korábbi, mint a hitelező foglalása (XIV. 846.). A Kúriának a 485. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozata szerint a megajándékozott, aki ismerte az ajándékozónak a hitelezők kijátszására irányuló szándékát, nem igenyelheti az ajándékozást megtámadó hitelező részéről annak előzetes kimutatását, hogy az ajándékozó ellen a követelés behajtása végett a végrehajtás sikertelenül megkíséreltetett (XIV. 810.). A Kúria jogegységi tanácsának 17. számú döntvénye szerint a hitelező fedezet nélkül maradt követelésének kielégítése végett azon az alapon sem léphet fel a végrendeleti örökös ellen, hogy az örökhagyó s az adós az ő megkárosítása végett összejátszott. A hitelezővel jogviszonyban nem álló örökhagyó végintézkedésének megtételénél a most hivatkozott jogegységi döntvény megokolásában kifejtett jogelv szerint a hitelező érdekeire semmiféle tekintettel lenni nem tartozik (XIV. 273.). Ebből a szempontból annak a ténynek sincs jelentősége, hogy az örökös lemondott az öröklésről s az örökhagyó ennek folytán azért zárta őt ki az öröklésből, hogy a hagyaték a hitelező kezére ne jusson (XIV. 273.).