Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— A jogszabályok területi és időbeli liatálya — 27 sánál a jászkun statútum rendelkezései alkalmazandók-e, annak van döntő jelentősége, hogy a házastársaknak a házasságkötés alkalmával jászkun területhez tartozó hely volt-e az állandó letelepülési helye (XV. 236.). A gyermek származásának törvényességét érintő megtámadási jog gyakorlása szempontjából a gyermek születésének időpontjában és helyén fennállott jogállapot az irányadó. Az Erdélyben 1914-ben született gyermek törvényességének megtámadására való jog az akkor ott érvényben lévő 0. P. T. K. rendelkezései szerint attól az időponttól számított három hónap alatt évül el, amikor a férj a gyermek születéséről tudomást szerzett. Ez a jogszabály annak dacára alkalmazandó, hogy a keleti és erdélyi országrészeknek a Magyar Szent Koronához történt visszacsatolása folytán az 1940:XXVI. tc. 3. §-ában foglalt meghatalmazás alapján kibocsájtott 1600/1941. M. E. sz. rendelet 1941 március 15-től kezdődő hatállyal az 1877:XX. tc. 1. §-át, továbbá az 1874:XXIII. és 1894-.XXXI. tc. s ezekkel kapcsolatos jogszabályokat, — a 740/1942. M. E. sz. rendelet pedig 1942 március 1-től kezdődő hatállyal a magyar magánjog korábban még hatályba nem lépett összes szabályait a szóban forgó országrészekben is hatályba léptette (XVI. 622.). A 2570/1939. M. E. sz. rendelet 3. §-a értelmében a magyar magánjognak az örökbefogadásra vonatkozó szabályai a visszacsatolt felvidéki területen 1939 március hó 7. napján léptek hatályba, a magyar bíróság tehát 1939 október 9-én hozott ítéletében a magyar jog szerint kellett, hogy elbírálja azt a kérdést, hogy a visszacsatolt felvidéki területen még a csehszlovák jogszabály hatálya alatt kötött örökbefogadási szerződés érvénytelenítése iránt a csehszlovák bíróság előtt indított keresettel érvényesített igény alapos-e (XIV. 514.). Abban a kérdésben, hogy az ügyvéd képviseletére bízott ügy tárgyából valamely hányadrésznek ügyvédi jutalomdíjként lekötése egyértelmű-e a per tárgyának magáhozváltásával és hogy érvényes díjmegállapodásnak tekintendő-e, nem alkalmazható az 1937:IV. tc.-be foglalt új ügyvédi rendtartás akkor, ha mind az ügyvédi díjkikötés, mind pedig a képviseletről történt lemondás az Í874:XXXIV. tc.-be foglalt régi ügyvédi rendtartás hatálybanléte alatt történt, mert ilyen esetben a kérdést ezen utóbbi törvény s ez alapon kifejlődött joggyakorlat szabályai szerint kell elbírálni (XIV. 252.). Az 1937:IV. tc. hatálybalépte előtt gyakorolt ügyvédi megtartási jog jogosságának a kérdésénél is nem ennek a törvénynek, hanem a régi ügyvédi rendtartásnak és az annak alapján kialakult bírói gyakorlatnak a szabályait kell alkalmazni (XIII. 765.).