Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Rendelkezés a közszerzemény felett — 221 szeténél fogva csak a házasfelek jövedelmének a gyarapítása lehet, ennélfogva az azzal járó kockázatot és annak keretében a férj netáni hanyagságának vagy mulasztásának a következményeit is a házasfelek egyaránt viselni tartoznak, az evvel kapcsolatban felmerült tartozások tehát a házasfelek közös adósságának minősítendők (XV. 188.). A házasfelek jövedelmének gyarapítására irányuló ténykedéséből kifolyóan a férj ellen indított, de reá nézve kedvezően végződött fegyelmi ügyben történt képviseletével felmerült ügyvédi költséget is a házasfelek közös tartozásának és a közszerzeményt terhelő adósságnak kell tekinteni (XV. 188.). A megállapított szerzemény értékét nem lehet apasztani a házasság megszűnése előtt keletkezett s ki is fizetett gyógykezelési költséggel, mert a házastársak gyógykezelési költsége a házastársak közös tartozása, következéskép annak a szerzeményből fedezett összege, mint az együttélés alatt elfogyasztott szerzemény számításon kívül marad (XIV. 975.). Hasonló elbírálás alá esik a közös sírbolt létesítésének a házasság megszűnése előtt kifizetett költsége is (XIV. 975.). 4. Rendelkezés a közszerzemény felett A feleség kizárólagos telekkönyvi tulajdonában álló közszerzeményi ingatlan felett a rendelkezési jog nem a férjet, hanem az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát illeti, aki a férjének — ellenkező kikötés hiányában visszavonásig — használatra átengedett kereseti ingatlanok visszabocsátását a házasság tartama alatt jogszerűen követelheti, akkor is, ha a bontóper folyamatban léte előtt indít keresetet férje ellen a férj kezelésére bízott ingatlanok visszabocsátása iránt. Ugyanis a bontóper folyamatban léte és a házassági életközösség megszakadása a bontóper jogerős befejezéséig csak a közszerzeményi vagyon állagának a megállapítására, de nem egyúttal annak megosztására szolgálhatna alapul, a közszerzeményi vagyon állagának esetleges megállapítása pedig a házasság fennállásának a tartama alatt nem érinti a férj visszabocsátási kötelezettségét (XIII. 820.). Az irányadó jogszabály szerint a házassági együttélés alatt a közszerzeményi vagyontárgy feletti rendelkezési jog azt a házastársat illeti meg, aki a dolgot szerezte (XVI. 8., 128.). A tulajdonjogból folyó ez a jogosítvány a szerzeményi közösség dacára fennáll, mert az utóbbiból folyó tulajdonközösség nem vonatkozik a házasfelek által szerzett egyes vagyontárgyakra, hanem csak a házassági életközösség megszűnésekor jelentkező vagyonállagra, mint a szerzeményi közösség és közös gazdálkodás eredményére, s arra ad jogot a házasfelek mindegyi-