Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)
— A közszerzemény tárgya és kiszámítása — 219 csökkenés teljes egészében a gépkocsit használó fél terhére volt figyelembe veendő, a közszerzeményi ház értékében az avulás folytán beállott időközi értékcsökkenését pedig a Kúria megosztotta az érdekelt felek között s a ház forgalmi értékét az időközben bekövetkezett eladásnál meghatározott vételárban határozta meg, mert nem merült fel adat arra, hogy a ház felett rendelkezési jogot gyakorló közszerző azt rosszhiszeműen áron alul értékesítette volna. Nem vette figyelembe a Kúria azt sem, hogy az 50.000 pengőért eladott házat a szakértők az eladás időpontjában 58.000 pengőre becsülték, mert a különbség nem volt nagyobb annál, mint ami az ilyen épületek értékelésénél általános tapasztalat szerint elő szokott fordulni (XIV. 946.). A közszerzemény elszámolásánál a különvagyont — ha az az 1924. évi VII. 1. napját megelőző időpontban koronaértékben nyert meghatározást — át kell értékelni. Az egyéves átértékelési határidő azonban a különvagyont követelő féllel szemben érvényesített közszerzeményi igény esetén csak ezen igényt érvényesítő kereset beadásával tekintendő lejártnak, mert mindaddig, amíg a közszerzeményi igény érvényesítve nincsen az azzal szemben különvagyon címén fennálló viszonos követelés beszámítás és átértékelés tárgyát nem képezhette (XV.147.). Ugyanerre az álláspontra helyezkedett a XV. 384. sz. alatt közölt kúriai ítélet is, amely a közszerzeményi igény megállapításánál hivatalból vette figyelembe az átértékelt különvagyont s bár megállapította, hogy felperes a különvagyon átértékelése iránti igényének érvényesítésével elkésett, ennek dacára átértékelve vette azt figyelembe, mert az alperesnek ugyanebből a jogviszonyból származó követelései szintén átértékeltettek s így az egyenlő elbánás elvét kellett az alperessel szemben is alkalmazni. Az állandó bírói gyakorlatban érvényesülő irányadó jogszabály szerint a közszerzeményi ingatlannak a házasság alatti megosztásából csak az következik, hogy a házasfelek mindegyike a neki juttatott ingatlanrészre a másik házastárssal szemben is érvényesíthető dologbani jogot szerzett, de ellenkező megállapodás hiányában abból még nem lehet arra következtetést vonni, hogy a házastársak ezzel lemondottak volna arról, hogy az ily tényleg megosztott közös szerzemény is a házasság megszűntével az abba befektetett külön vagyonuknak a kielégítésére szolgáljon. Vagyis ilyen esetben a házasság megszűntével a közszerzeményi ingatlan újabb közszerzeményi megosztás alá nem vonható ugyan, azonban a befektetett és megtérítendő különvagyonok tekintetében az elszámolás minden esetben megejtendő. A közszerzeménybe befektetett különvagyon megtérítése iránt