Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

188 — A házasság felbontása — §-a értelmében az illetékes bíróság kijelölésére sincs meg a törvényes alap (XV. 290.). A Ht. 116. §-a alapján az angol állampolgár akkor kérheti a házasság felbontását magyar bíróság előtt, ha a házasfelek állandó lakhelye Magyarországon van. A több mint tíz év óta Kanadában élő magyar férj Magyarországon tehát a fenti jogszabály alapján nem indíthat bontópert felesége ellen, mert a férj állandó lakhelye nem Magyarországon van (XV. 507.). Olasz állampolgár házasságát magyar bíróság nem bonthatja fel, mert az olasz jog szabályai szerint a házasságot nem lehet felbontani (XVI. 322.). Az írni és olvasni nem tudó süket-néma, aki csak a nevét tudja leírni, a Pp. 643. §-a által előírt meghatalmazást az 1874. évi XXXV. tc. 77. § második bekezdése szerint kell hogy kiállítsa. Nem találta szabályszerűnek a Kúria az ilyen egyén részéről kiállított azt a meghatalmazást, amelynek a hátsólapján foglalt közjegyzői tanúsítvány nem tartalmazta, hogy a meghívott két ügyleti tanú jártas volt-e a jelbeszédben és hogy a jelbeszédben jártas fél megértelmezésére a meghatalmazást adó fél kifejezést adott-e annak, hogy az aláírt meghatalmazás tartalmát ismeri és hogy azt akaratával megegyezőnek találja (C. III. 5510/1941.). A Ht. 86. §-ának azzal a rendelkezésével szemben, amely szerint a cselekvőképességében korlátolt házastárs a házasság felbontása végett indított perben perképes, a Ht. 87. § az elmebeteg házastársra vonatkozóan csak azt engedi meg, hogy ennek nevében a törvényes képviselője kérheti a gyámhatóság felhatalmazásával a házasság felbontását. Ebből a törvényes rendelkezésből (a contrario) következik, hogy az elmebeteg házastárs ellenében a házasság felbontásának helye nem lehet (XV. 10.). Az elmebeteg házastárssal szemben az elmebaj keletkezése előtt felmerült vétkes cselekmények sem szolgáltathatnak a bontás alapjául, mert a törvény fenti rendelkezésénél az a főszempont volt az irányadó, hogy az elmebeteg házastárs sikeres védekezése az ellene emelt vádakkal szemben a törvényes képviselő útján alig képzelhető s hogy az elmebeteg házastárs betegségénél fogva nemcsak a személyes védekezésre képtelen, de képtelen arra is, hogy a védelemhez szükséges adatokat törvényes képviselője előtt feltárja és őt a mentőkörülményekről helyesen tájékoztassa (XV. 10.). A gondnokság alá helyezést elrendelő jogerős bírói ítélet mindenkivel szemben joghatályos, ehhez képest a felperes a gondnokság alá helyezést elrendelő ítélettel szemben nem bizonyíthatja a bontóperben azt, hogy az alperes valójában nem elmebeteg (XV, 10.).