Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Lemondás — 175 az életközösség folytatását elviselhetetlenné teszi, az elhagyott házastárs nem köteles az életközösséget helyreállítani kívánó házastársnak megbocsátani. A szegénysorban nyomorgó ötgyer­mekes földműves t ember családjában az életközösség fenntar­tása és a férj támogatása a megélhetés küzdelmeiben a Eleség kiemelkedő kötelessége, ennek megsértése tehát ilye,":' esetben olyan súlyos kötelességsértés, amelynek me^c>' irtása csak akkor kívánható, ha igen nyomós enyhítő körülmények forognak fenn (C. III. 3895/1939.). Nem állapította meg a Kúria a feleség megbocsátási köte­lességét a férjnek arra a magatartására, hogy pár havi együtt­élés után azért szakította meg az életközösséget és azért hagyta feleségét minden támasz nélkül, hogy ezzel felesége szüleit anyagi engedményekre kényszerítse s amikor ez nem sikerült, pénzígérettel akarta rávenni feleségét a békés elválásra, hogy gazdagabb nőt vehessen feleségül. Ezt a magatartást a Kúria a házasság olyan lekicsinyítésének s a hitvestárs olyan semmibe vételének minősítette, amelyet az megbocsátani többé nem tar­tozik (XIV. 581.). c) Lemondás A bírói gyakorlat által kifejlesztett s a 407. sz. E. H.-ban fog­lalt jogszabály, hogy: a Ht. 77. §-a alapján a Pp. 648. §-a értel­mében előterjesztett kérvényben nemcsak a megbocsátás, hanem a többi bontóokokról való lemondás is rejlik. Ez a jogszabály a Ht. 80. §-ára alapított per esetén is alkalmazást talál (C. III 4212/1940.). Ez a lemondás csak arra a sérelmes magatartásra vonatko­zik, amelyet a másik házastárs a felhívás kibocsátását szorgal­mazó kérvény beadásáig tanúsított s nem terjed ki az ez után elkövetett cselekményekre, így a hitvesi hűséget sértő magatar­tásnak ezt követő részére (XVI. 67.). Az előző bontóperben támasztott visszkeresettől való elállás folytán az elálló fél nem érvényesítheti újból bontókereset alap­jául a folyamatos magatartásnak a viszontkereset visszavoná­sáig terjedő részét. Ha azonban a másik házastárs a folyamatos magatartást továbbra is fenntartotta, pl. továbbra is szerelmi viszonyban élt, ennek érvényesítése céljából házastársa jogo­sítva van az új bontóperben a Pp. 642. és 189. §-ai értelmében új visszkeresetet támasztani (XV. 552.). Ha a bontóperbeli fél a meg nem állapított bontóokok közül csak egyesek meg nem állapítása miatt jelentett be fellebbezést, a többi bontóok érvényesítéséről lemondottnak tekintendő (C. III. 4276/1941.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom