Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

160 — A házasság felbontása — A gyermektartásdíj árvaszéki megállapításával az arra vo­natkozó igény végrehajtható követeléssé válik, ily esetben a fizetés elmulasztását súlyos házastársi kötelességsértésnek minő­síteni azért nem lehet, mert az anyának módjában van követelé­sét végrehajtás útján behajtani (C. III. 3128/1941.). Ilyen esetben akkor képez súlyos házastársi kötelességsér­tést a gyermektartásdíj fizetésének elmulasztása, hogy ha a férj a behajtás lehetőségét meghiúsítani törekedett (C. III. 3128— 1941.). Bontóokot ilyen esetben a meghiúsítást célzó cselekmény képez (C. III. 4841/1941.). o) A gyermekek nevelése és gondozása Az a tény, hogy a különélő házastárs, akinél a gyermekek el vannak helyezve, a gyermekek nevelését és gondozását alapos figyelmeztetés ellenére, ebből folyóan szándékosan akként hanya­golja el, hogy ezzel veszélyezteti a szülők legnemesebb hivatásá­nak, a gyermekek erkölcsös és egészséges nevelésének a teljesíté­sét, a szülői kötelesség elhanyagolásának oly foka, amely alkal­mas arra, hogy másik házastársban a kötelességéről megfeled­kező házasfél iránt a szeretet és megbecsülés érzelmét kioltsa. Éppen ezért az ily magatartás súlyosan sérti a házastársi köte­lességet és bontóokot létesít (XV. 446.). A szeretetet és megbecsülést lerontó ezen a hatáson nem vál­toztat az, hogy a sértett házastárs a gyermekek helyzetének a megváltoztatása érdekében hatósági intézkedést is kérni jogo­sult (XV. 446.). A férj azonban a gyermekek nevelésének kérdésében az anyával szemben nem helyezkedhetik kizárólag a kifogásolás és bírálat álláspontjára, mert az apai hatalom gyakorlása nemcsak jog, hanem kötelesség is, ami természetszerűleg tevőleges beavat­kozásra is kötelez olyan esetben, ha az a gyermek bármilyen érdeke, tehát a nevelés és különösen a szülői tekintély megóvása szempontjából szükségesnek mutatkozik (XIV. 877.). A férj tehát akinek módjában állott volna a gyermekek nevelését más irányba terelni, nem hozhatja fel bontóokul, hogy felesége néha túlságosan enyhe, máskor indokolatlanul szi­gorú volt a gyermekekkel és hogy azok engedetlenek és pajko­sak voltak (XIV. 877.). A gyámi törvény 10. és 90. §§-nak egybevetett értelme sze­rint a szülőknek egyaránt joguk és kötelességük, hogy kiskorú gyermeküknek gondját viseljék és reá felügyeljenek. A nevelés­ben arra kell törekedni, hogy a gyermekekből hazafias, vallásos, erkölcsös és munkás polgárok legyenek. Ebből következik, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom