Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Tisztelet és megbecsülés — 139 Bontóoknak minősítette a Kúria a férjnek azt a magatartását, hogy egy prostituált nővel nemi érintkezés céljából garniszállóba ment, bár ott nem kapott szobát s a nemi érintkezés elmaradt (C. III. 2490/1939.). Bontóoknak minősítette a Kúria a feleségnek azt a viselkedését, hogy egy idegen férfit katonai szolgálata alatt elszállásolási helyén ismételten felkeresett, részére ruhát és élelmet vitt s mások előtt azt mondotta, hogy „ő az én férjem", amely kijelentésénél súlyosítónak vette a Kúria, hogy ezt a nő a feltűnés elkerülése végett mondotta, mert ebből arra a megállapításra jutott a bíróság, hogy a feleség ezt az eljárását maga is feltűnőnek találta (C. III. 3122/1939.). Nem tekintette bontóoknak a Kúria azt, hogy a feleség a Zugligetben társasjáték közben a társaság jelenlétében zálogváltás fejében összecsókolózott egy idegen férfival (C. III. 2303/1940.), sem azt, hogy a durván kiutasított, elkeseredett és alacsonyabb műveltségi fokon álló feleség elfogadta egy férfi találkára hívását, de azután nyomban megbánta meggondolatlan elhatározását és nem ment el a találkára (C. III. 2602/1939.). e) Tisztelet és megbecsülés Az anyagi jog értelmében a házastársak egymást támogatni és segíteni kötelesek. Ez azt vonja maga után, hogy a házasfél kerülni köteles minden olyan cselekedetet vagy nyilatkozatot, amely alkalmas arra, hogy a másik házastárs megbecsülését csökkentse és vele szemben bizalmatlanságot keltsen (C. III. 6289/1939.). A házastárs tehát köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely közvetlenül, avagy közvetve is a másik házastárs önérzetét, hivatali megbecsülését és tekintélyét sérti (C. III. 603/1942.). A házasság erkölcsi természetéből folyik, hogy ez a kötelesség akkor is áll, ha a másik házastárs a maga részéről megbecsülésének a csökkentésére szintén adott okot (0. III. 6289/1939.). A Kúria a házastárs becsületének a csorbítására alkalmas híreszteléseket súlyos házastársi kötelességsértésnek tekinti, ha ez ártani akarás vagy kisebbítés célzatával történik (C. III. 5937/1939.). A férj hűtlensége miatt elkeseredett feleségnek azt a magatartását tehát, hogy idegenek előtt személyi válogatás nélkül hivatali állásában való részrehajlással és a felek iránti rosszindulattal vádolta meg férjét, alkalmasnak találta a Kúria arra, hogy a férjnek a hivatalával járó megbecsülését lerontsa, vele