Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Jóhírnév megóvása — 137 A gyermek származásának törvényessége mellett szóló vélelemmel szemben ennélfogva a házassági bontóperben, amennyiben az nem kapcsolatos a Pp. XII. címében szabályozott törvénytelenítési perrel, bontóokként nem érvényesíthető a gyermek születésének ténye, hanem csak az idegen férfivel való szerelmi viszonyra vagy nemi érintkezésre alapítható a bontási kérelem (C. III. 2728/1941.). Mindaddig, amíg a gyermek származásának törvényessége jogerős bírói ítélettel megdöntve nincsen, maga a szülés ténye még az idegen férfivel való nemi érintkezést sem bizonyítja és nem is valószínűsíti (C. III. 582/1940.). A feleség beismerése sem bizonyítja, hogy a gyermek nem a férjtől származott (XV. 738., 852. C. III. 2803/1940.). Jogi vélelem ugyanis, hogy a házasság fennállása alatt született, illetve fogantatott gyermek az ellenkező bebizonyításáig a férjtől származottnak tekintendő (XV. 917.). Elvetélés esetén a Pp. XII. címében szabályozott perre mód nincsen, a férjnek tehát a bontóperben kell bizonyítania, hogy a fogantatás időszakában a feleségével való nemi érintkezésnek a lehetősége ki volt zárva (XV. 917.). A feleség részéről idegenek előtt kényszerítő szükség nélkül tett az a kijelentés, hogy gyermeke nem a férjétől származik, már önmagában véve olyan súlyos kötelességsértés, hogy az bontóokot képez (C. III. 1265/1939.). d) Jóhírnév megóvása A bírói gyakorlat állandósult abban a tekintetben, hogy a Ht. 80. §-ának a) pontjában írt szándékos és súlyos házastársi kötelességszegést nemcsak valamelyik házastársnak más, harmadik személlyel való nemi érintkezése vagy állandósult benső viszonya valósítja meg, hanem minden olyan, bár a különélés alatt tanúsított magaviselet is, amely erkölcsi szempontból alapos gyanú keltésére alkalmas és a házastárs jóhírnevére árnyat vethet (C. III. 2559/1941.). A különváltan élő felek kifogástalan viselkedésének követelménye a házasság helyreállításának lehetőségét van hivatva biztosítani (XIV. 334.). A fővárosi élet szabadabb mozgási követelményei mellett is bontóoknak minősítette a Kúria, hogy a különélő férj hivatali társnőjével sűrűn járt közösen uzsonnázni s vele a késő esti órákig maradt mindig együtt (XIV. 334.). A Kúria előtt is ismeretes, hogy a nők és férfiak között az érintkezési mód egyes vonatkozásaiban szabadabb, mint rógeb-