Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Az elhagyás jogossága — 121 Ha tehát maga a betegség nem is, de annak tudatos elhanyagolása és az orvosi segély igénybevételének indokolatlan megtagadása a körülményekhez képest már elegendő ok lehet az életközösség megszakítására. Agyba vizelést okozó heresérvnek veszélytelen műtét útján könnyen történhető eltávolításának elmulasztása, amikor az a másik házastárs kérése dacára maradt el, jogos oknak találtatott az életközösség megszakítására (XIII. 772.). A feleség betegsége esetén a gyógyíttatás és ápolás a férj kötelessége, s ha ennek a férj eleget tesz, avagy meg van benne a készség a gyógyíttatásra, úgy a feleség csupán azért mert beteg, az együttélést egyoldalúan nem szakíthatja meg azért, hogy magát a szülői házban gyógykezeltethesse (XIV. 376., 540.). Ha azonban a férj olyan magatartást tanúsít, ami a kíméletre szoruló beteg házastárs egészségére ártalmas, pl. fokozott nemi életet él annak dacára, hogy ez a feleségnek egészségét veszélyezteti, ez a magatartás jogos okul szolgálhat az életközösség megszakítására (XIV. 625.). A sógorának meggyilkolása miatt halálra ítélt, de kegyelemből életfogytiglani fegyházzal súlytott férj feleségénél, aki nem- akarta a feltételes szabadságra került férjjel az életközösséget visszaállítani, figyelembe vette a Kúria a feleség emberileg érthető lelki megrendülését s nem találta őt arra kényszeríthetőnek, hogy addig, amíg lelkileg meg nem nyugszik, helyreállítsa az életközösséget, távolmaradását tehát jogosnak minősítette (C. III. 2329/1939.). A férjnek azt a magatartását, hogy a nemi érintkezés megkísérlése közben a feleségével szemben gyöngédtelen viselkedést tanúsított, nem tekintette a Kúria olyan súlyos sérelemnek, hogy abból a feleség az életközösség megszakítására jogos okot meríthetett volna (C. III. 3005/1941.). A férj családfői hatalma nem terjed ki arra, hogy a házastársát testileg fenyítse és ez a cselekedete, ha csak olyan tényeket nem igazol, amelyek tettét menthetővé teszik, mindenesetre olyan súlyos és szándékos kötelességsértésnek minősül, amely házastársának eltávozását és különélését jogossá teszi (XVI. 274.). A tettlegesség kísérlete — cserépzsindelynek a feleség felé hajítása — a feleség meg nem becsülésének jele s jogos indoka az eltávozásnak (XV. 232.). A három éves kisgyermeknek az édesanyja részéről történt olyan durva megfenyítése, amely testi sérüléseket ejt rajta, a férj által családfői jogánál fogva kifogásolható, de a magában álló eset nem ad jogot a férjnek az életközösség megszakítására,