Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

110 — A házasság felbontása — és főleg különös gonddal kell mérlegelni a lelki indítóokokat, amelyek a házasfelet cselekvésében vezették (XIV. 541.). Különös súlya van e kérdés elbírálásánál annak is, hogy a magát sértve érző fél nem járult-e hozzá a sértő fél elhatározásához a maga részéről is olyan magatartással, amely jogtalan volt és a hitvestársi kötelességet az ő részéről sértette (C. III. 5271/1941.). A Kúria állandó gyakorlata szerint a kereset alapjául megjelölt valamely házastársi cselekmény, avagy mulasztás bontó oki minőségének az elbírálásánál nem hagyhatók figyelmen kívül az azt előidézett okok és az azokat kísérő körülmények sem (XIV. 944.). Annak az eldöntésénél tehát, hogy valamely kötelességszegés súlyos-e, nemcsak a cselekményt közvetlenül megelőző eseményt, hanem minden más oly körülményt is figyelembe kell venni, amelynek a sérelmezett magatartás kiváltására befolyása van és így annak magyarázatául szolgál. Ebben a tekintetben nincs jelentősége annak, hogy ily énekül figyelembe vehető egyes tények az együttéléssel megbocsátottaknak jelentkeznek, mert ez a tény csak azt zárja ki, hogy a megbocsátott magatartásra bontó okot lehessen alapítani (Ht. 82 §), de a megbocsátásból nem következik szükségszerűen az is, hogy a kérdéses körülménynek a házastárs cselekményére ne legyen befolyása és így az ne jöhessen mint oly tényező figyelembe, amely a házastárs sérelmezett magatartásának egyik mozgatója (XVI. 492.) A felek egyénisége és életviszonyai nemcsak a feldultság kérdésénél vizsgálandók, hanem annál a kérdésnél is, hogy foroghat-e fenn egyáltalában bontóok. A házastársi kötelességsértés ugyanis maga is viszonylagos fogalom, még inkább viszonylagos az a kérdés, súlyos-e az? Ugyanaz a cselekmény, amely az egyik esetben a házastárssal szemben súlyos házastársi kötelességsértésként jelentkezik, más esetben és más házastárssal szemben éppen a körülményeknél fogva esetleg még házastársi kötelességsértés megállapítására sem lesz alkalmas. Ebből a szempontból valamely cselekményt helyesen megítélni csak a házastársak egymásközti viszonyába beállítva, az előzmények és körülmények, a külső behatások és lelki indítóokok gondos mérlegelésével lehet (XIV. 835.). A házastársak egyéniségének elbírálásánál olyan tények is figyelembe veendők, amelyek a házasság megkötése előtti időre vonatkoznak (C. III. 4212/1940.). Például, hogy a feleség már az elválás gondolatával kötött házasságot az általa vörös rókának, vörös kutyának nevezett férjjel, arra számítva, hogy az már öreg, majd hamarabb meghal s gyönyörű nyugdíjat kap utána vagy