Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)
86 Szerzői jog. vonatkozik, amelyeket a mű tulajdonosa az átruházással sohasem szerez meg. Egyebekben pedig ez a szabály csak annyiban irányadó, amennyiben a felek másként nem rendelkeztek, viagy amennyiben az ügylet természetéből a szerző és a vele szetrződő f élnek más akarata nem következik. (XIII. 291.) A P. H. T.-ba 935. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint: Az, akire a szerző a szerzői jogot átruházta és általában az, aki a művet megjelentetni jogosult, a szerző beleegyezése nélkül a művön változtatást nem végezhet, kivéve olyan változtatásokat, amelyekről az élet felfogása szerint feltehető, hogy azokhoz a szerző hozzájárulását meg nem tagadja. Ennek a tilalomnak megszegése a Szjt. 6. §. 3. pontja szerint a szerzői jog bitorlásának tekintendő. Ha a szerző és kiadó nem egyeztek meg a mű kiállítása tekintetében, a külalak megállapítása a kiadó joga, ez a jog azonban a szerző jogos érdekére tekintettel semmi esetre sem terjedhet addig, hogy a csupán egy kiadásra jogosított kiadó az eredetitől eltérő, olyan külalakban bocsássa a megmaradt példányokat forgalomba, amely az új kiadás látszatát kelti. (XI. 326.) A fenti szabályok állnak a címlap eredeti szövegének ilyetén megváltoztatására is, ami egyébként a Kt. 320. §-ára tekintettel is tilos. (XI. 326.) Az iparművészeti alkotásnak tekintendő bárberendezés utánképzésére, úgyszintén mechanikai, vagy optikai készülékek segélyével, tehát fényképezés útján történő üzletszerű bemutatására a Szjt. 60. és 67. §-ának értelmében a szerzőnek van kizárólagos joga, hacsak a más által történő ilyen bemutatásba bele nem egyezett. Azt azonban, aki beleegyezik abba, hogy művészi vagy iparművészi alkotása a közönség használatára szánt üzleti helyiség berendezésének tárgya legyen, ennek külön kifejezése nélkül is beleegyezettnek kell tekinténi abba is, hogy művészi, illetve iparművészi alkotását a tulajdonos üzlete forgalmának emelése céljából az üzleti reklámok szokásos módszereivel, tehát mozgófényképezés útján is, nyilvánosan bemutathassa. Nem a tulajdonos érdekében álló üzleti bemutatásnak, hanem a mozgóképipari vállalat érdekében állónak tekintette a Kúria az előadásra kerülő mozgókép egy részének az ilyen mulatóban történt felvételét, amit — a szerző beleegyezése hiányában — szerzői jogbitorlásnak tekintett. (XII. 251.) A P. H. T.-ba 940. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint: Valamely arckép, vagy szoborképmás többszörösítéséhez, közzétételéhez, forgalombahelyezéséhez, vagy üzletszerű bemutatásához abban az esetben, ha a megrendelő nem azonos az ábrázolt személylyel, az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges. Az, aki az említett cselekményeket az ábrázolt személy beleegyezése nélkül akár szándékosan, akár gondatlanságból elköveti, a Szjt. 18. §-a értelmében büntetés alá esik és kártérítéssel tartozik. Hírlapoknak nem kell a beleegyezést kieszközölnvök, ha az élet felfogása szerint feltehető, hogy az ábrázolt személynek az arcképe közlése ellen kifogása nincs.