Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)
84 •— Szerzői jog. hanem a Szjt. 5. §-ának és 6. §. 10. pontjának a tilalma alá eső bitorlást. (C. I. 3613/1937.) Szerzői jogbitorlásnak tekintendő a mű címének jogosulatlan megváltoztatása, adott esetben a Dorozsmai szélmalom című színműnek a szerző beleegyezése nélkül más címmel történt előadása. (XL 552.) A P. H. T-ba 936. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint: , Aki a. szerzőtől jogot nyert, valamely zeneműnek mechanikai készülékre (grammofonra) való átvitelére (Szjt. 6. §. 9. pont) s ily készülék útján való többszörösítésére, forgalombahelyezésére, azt pusztán ezzel kapcsolatban még nem illeti meg az ily készülék által váló nyilvános előadás joga (Szjt. 49. §.) is. A zeneműnek grammofonlemez útján való többszörösítéséhez és forgalombahelyezéséhez úgy a szövegírónak, mint a zeneszerzőnek beleegyezése megkívántatik. A P. H. T. 944. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint: A szerzői jog szempontjából nyilvános előadás minden olyan előadás, amely a családiasság vagy háziasság körén túl megy, s így a nyilvános előadás fogalma — szerzői jogi vonatkozásban — nem függ a hozzáférés korlátlanságától vagy a belépődíjhoz kötöttségtől. Jogi személy nem követheti el a bitorlás vétségét. Ha azonban a jogi személy nevében eljárni jogosult egyén követi el ügykörének ellátásában a szerzői jog bitorlását, akkor a Szjt. értelmében követelhető vagyoni és nemvaglyoni kárért az illető jogi személy is felelősséggel tartozik. A P. H. T.-ba 945. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint: Ha a színház, mely a szerzőtől a színdarab előadási jogát megszerezte, a darabot annak utolsó előadásától számított 5 éven át szünetelteti, a szerző az előadás jogát a színháztól megvonhatja. Valamely műnek rádió útján való közlését az 1921 : LIV. t.-c 6. §-ának 9. pontja alá eső mechanikai készülékre való átvitelnek kell tekinteni. A rádió útján való közlés engedélyezése esetében a közlendő műnek hangszóró útján nyilvános előadásához való jogot átengedettnek kell tekinteni, kivéve, ha a nyilvános előadásnak anyagi haszon szerzése a közvetlen célja. Ez utóbbi kivételt a Kúria joggyakorlata azzal az indokolással állapította meg, hogy a rádió közérdekű, közművelődési és oktatási céljának megvalósítása veszélyeztetve ne legyen s e kivétel indokolásánál figyelemmel volt arra is, hogy a szerzők a tapasztalat szerint a műveiknek ingyenes nyilvános előadását rendszerint csak közművelődési, vagy oktatási célokra engedik meg, A tejivó étterem és kávéház-üzletben a rádión leadott színműveknek a fogyasztóközönség számára hangszóró útján történt közvetítését, miután ennek az eljárásnak anyagi haszonszerzés volt a közvetlen célja, a Kúria szerzői jogbitorlásnak tekintette. (X. 864.) A P. H. T.-ba 937. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint:
