Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A személyiség joga. — 75 A férje nevének viselésére joogsítva van az a nő is, aki különváltan élt férjétől s bontópert folytatott vele, bár ez csupán a férj halála miatt nem nyert befejezést. (C. IV. 5101—1938. Elveszti a nő a férje nevének viseléséhez való jogát, ha érdemetlenné válik. (C. III. 5226—1938.) A név használata az egyén legszemélyesebb joga; arról az egyén szabadon rendelkezhetik és a nevének mint kizárólagos tulajdonának a használatát másnak megengedheti, — azonban csakis a saját nevének használatát ruházhatja át jogérvényesen és a névhasználat átengedése csak az átengedő egyén életére, illetőleg haláláig szólhat. (X. 890.) Amenyiben valaki csak a családi nevét engedi át, az csupán olyan értelemben joghatályos, hogy az átruházó egyén teljes nevének a használatba vétele tekinthető átengedettnek, az ilyen átengedés nem jogosít tehát a vezetéknév egymagában való használatára. (X. 890.) Minden személyt a saját nevéhez való kizárólagos jog illet meg, ennélfogva másokat annak a jogtalan használatából kirekeszthet. Senki sem tartozik tehát tűrni, hogy a nevét harmadik személy a maga vállalatéhoz a kelendőség fokozása végett — reklám gyanánt felhasználja. (XL 93.) Az 1890 : II. t.-c. 10. §-a értelmében más termelő, iparos, vagy kereskedő nevét stb. az illetők beleegyezése nélkül árúk megjelölésére használni tilos. A törvény rendelkezése ugyan kifejezetten csak a termelőről, iparosról és kereskedőről szól, de a tilalom az általános jogelvek figyelembevételén alapuló helyes törvényértelmezés mellett és a bírói gyakorlat értelmében mindenki javára fennáll. A „King Edward" szóvédjegynek egyik divatárúkereskedő árúi megjelölésére leendő bejegyzése ennek folytán megtagadtatott. (XI. 93.) Mást megillető névnek valamely kereskedelmi cégben való jogosulatlan használata miatt a sértett fél a sértés megszüntetése és a használattól való eltiltás iránt a K. T. 24. §-a alapján egyéb érdeksérelem kimutatása nélkül is keresettel léphet fel pusztán azért; mert a névnek jogosulatlan használata a személyiségi jog megsértése. A „Ritz" elnevezés, pl. tulajdonnév, amely kereskedelmi megjelölésként és árújelzőként csak a cég tulajdonosával, vagy a név egyébként jogosult használójával kapcsolatban használható s árú jelzőnek, vagy cégjelzőnek nem tekinthető. Nem engedélyeztetett tehát a „Ritz-drogéria", „Ritz-illatszertár" elnevezés. (XI. 957.) A „Ritz" szállodának a nemzetközi szállodai és idegenforgalomban a kölcsönös idegenforgalmi érdekeltséghez, az ú. n. Ritz konszernhez való tartozást kifejező jelentőségére tekintettel, a „Ritz" név ebben a vonatkozásban meghatározott személyre, vagy családnévre utaló jellegét nyilván elvesztette, a szállodák egymásközötti üzleti kapcsolatában, mintegy nemzetközi üzletjelzővé vált és mint ilyen, ez az elnevezés nem is jelent meghatározott személlyel, vagy