Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

72 — Törvényes képviselet. — Beszámította és bontóoknak tekintette a Kúria az elmegyenge feleség hűtlenségét, aki gyengeelméjűsége mellett is képes volt a házasság jogi és erkölcsi jelentőségét megérteni és felfogni azt, hogy a házasságon kívüli nemi érintkezés bűnszámba megy. (XI. 737.) Megállapította a Kúria a balesetet szenvedett 11 éves gyermek vétőképességét, aki a mozgásban lévő lófogatú kocsihoz kapcsolt pótkocsit megrohanta és annak rudjára felkapaszkodott. (XI. 452.) és megállapította a magánjogi csábításban való vétőképességét annak a 22 éves ifjúnak, aki az apai gazdaságban, ahol az általa elcsábított leány alkalmazásban volt — a felügyeletet és az ellen­őrzést gyakorolta. (C. III. 5840/1936.) Az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő fél a jegyesség idején jegyesétől felvett kölcsönért kiskorúsága dacára felel. (C. I. 1580—1936.) A jogi személy nem vétőképes (C. I. 1205—1935.) A jogi személy nevében s képviseletében szerződéskötésre és egyéb jognyilatkozatok tételére, valamint más jogcselekmények végzésére a szervezeti szabályokban vagy a törvényben megállapí­tott jogkörrel és korlátozással a jogi személynek kirendelt szervei hivatottak. A képviseleti jogkörnek ilyen törvényi vagy alap­szabályszerű korlátozása a jogi személlyel szerződő harmadik sze­mélyek irányában is kötelezően kihat. (XI. 854.) A P. H-ba 907. sorszám alatt felvett elvi határozat szerint: A szerzetesrendek szervezeti szabályaiban (statútumaiban) fog­lalt korlátozások harmadik személyekkel szemben hatályosak, te­kintet nélkül arra, hogy a harmadik személy azokról tudomást szerzett. Közömbös az, hogy a tudomásszerzés esetleg körülménye­sebb utánjárással jár. Csak az alap-, illetve szervezeti szabályok­ban nem foglalt korlátozások hatálya nézőpontjából van jelentősége a jó-, vagy rosszhiszeműségnek. Ha tehát a jogi személyre nézve a szerződés csak hatósági jóvá­hagyás után válhatik hatályossá, a másik fél e szerződésből jogokat külön kikötés hiányában is csak a szükséges jóváhagyás bekövet­kezése után érvényesíthet. E jóváhagyás előzetes megadása érte­lemszerűen ki van zárva ott, ahol a szerződés ismerete szükséges ahhoz, hogy az ügylet célszerűsége és gazdaságossága elbíráltassák és ahol az előzetes jóváhagyás a felek részére biztosított panaszjog érvényesítését akadályozná meg. (XI. 854.) Az anyagi jog szerint az olyan ügylet, amelyet a képviselő képviseleti jogkörének túllépésével köt, hatályossá válik, ha az, akinek a nevében az ügyletet kötötték azt jóváhagyja, vagy annak rendelkezéseit magáévá teszi. (XIII. 401.) Az államkincstár, mint jogi személy nevében és képviseletében szerződéskötésre és egyéb jognyilatkozat tételére az erre törvény­szerűen kirendelt szervek a hivatottak. A dandárparancsnokság ál­tal 24.840 pengő értékben kötött építkezési szerződés a honvédelmi miniszter jóváhagyására szorul. Ez a jóváhagyás nem a dandár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom