Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

688 — Kártérítés. — bályokat. Valamely jogszabály hibás értelmezésén vagy téves alkalmazásán alapuló intézkedés egymagában az eljáró tisztviselő vétkességét s következőleg kártérítési felelősségét meg nem állapítja. (X. 942., XII., 544.) Ugyanezen törvényszakasz szerint kizárja a kártérítés követelését a kár elhárítására alkalmas jogorvoslat elmulasztása, ha a fél a jogorvoslat használatában nem volt akadályozva. (X. 942.) Nem állapította meg a Kúria az eljárt tisztviselő vétkességét a lap alapítására vonatkozó bejelentés késedelmes elintézése miatt, amikor a lap engedélyezésre irányuló kérelmet a szerkesztői és kiadói minőség igazolására a sajtótörvény (St.) 16. és 17. §-ai szerint szükséges bizonylatokat nem csatolták, ezek hiányában tehát a bejelentés a St. 19. §. 1. bek, szerint az ok megjelölésével elutasítandó lett volna, az eljárt tisztviselő pedig ehelyett a bejelentőnek a megjelölt hiányok pótlására a bejelentéstől számított második napon megtett intézkedéssel alkalmat adott és ennek következtében nem határozott érdemben a St. 19. §-ában írt 15 nap alatt a bejelentés tudomásul vétele vagy elutasítása tárgyában. (XII. 544.) A közigazgatási tisztviselők ellen érvényesítendő magánjogi kártérítési igény megelőző fegyelmi eljárás feltételéhez kötve nincs, tehát a belügyminiszter döntése a tisztviselők vagyoni felelősségének kérdésénél nem ügydöntő. (C. III. 2859—1936.) Az 1886:XXI. tc. 90. §. 2. bek. szerint a bizottság azon tagjai, kik a törvénytelen határozathoz járultak, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymás között azonban kártérítésre egyenlően kötelezvék. — Ez a tétel nyer alkalmazást a gyámügyi ügyvitel 108., 115—117. §-aiban meghatározott tanácsülési elintézésben résztvett árvaszéki tisztviselőkre is a károsulttal szemben. Ettől különálló kérdés, hogy a hozott határozattal összefüggő egyéb hivatalos ténykedésekben való nem együttes tevékenység menynyiben befolyásolja a határozat hozatalában részes tisztviselőknek egymásai szemben való felelősségi arányát. (C, III. 2859—1936.) A törvényhatóság az 1886. évi XXI. tc. 91. §-a értelmében csak másodlagosan és csak az e §-ban megjelölt esetekben felelős azért a kárért, amelyet a törvényhatósági tisztviselő hivatalos eljárásában cselekvés vagy mulasztás által okozott s melyért ez az ugyanezen törvény 89. §-ának korlátai között felelőssé volna tehető. (C. III. 6287—1936., C. III. 643—1939.) Ha a saját személyükben felelős tisztviselők időközben mind elhaltak és nincs hagyaték, amelynek erejéig az örökösök ellen lehetne a kárkövetelést érvényesíteni, akkor közvetlenül lehet perelni a törvényhatóságot. Ebben az esetben az, hogy nincs hagyaték, a károsult által igazolandó. (C. III. 6287—1936.) Ugyancsak közvetlenül lehet perelni a törvényhatóságot, ha a károsult kimutatja, hogy követelése a ténykedő vagy mulasztó tisztviselőn