Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Lehetetlenülés. — 63 hetőségét már a szerződés megkötése alkalmával megfontolás tár­gyává tehette, vagy pedig a szerződés megkötése után, későbben tett olyan intézkedés, amelyhez a veszteséget szenvedő fél kény­szerítő ok nélkül, önkéntes elhatározásából járult hozzá. (C. III. 3838—1938.) Az állandó birói gyakorlat értelmében nincsen helye az érdek­veszteségre és gazdasági lehetetlenülésre való hivatkozásnak, ha a szerződés túlnyomó részben már telejsedésbe ment, (X. 894., C. III. 3838—1938.) így ingatlan adásvételi szerződés esetében a Kúria nem látott törvényes okot a gazdasági lehetetlenülésnek a vevő javára való megállapítására, amikor a vevő a megvett ingatlant az adás­vételi szerződés keltekor birtokba vette, azóta használta és a tulaj­donjogát a telekkönyvben is bekebeleztette, ekként a teljes értékű szolgáltatást még a szerződéskötés évében megkapta. Ilyen körül­mények közt a megvett ingatlan értékében későbben történt csökkenés nem vonja maga után a gazdasági lehetetlenülést; ez az értékcsökkenés a vevő kockázata, amint az érték emelkedése is az ő előnye. (XII. 275.) Az V. 1558—1938. sz. kúriai határozat szerint az, hogy a két­oldalú forgalmi jogügyletben, — amilyen az adásvételi szerződés is, — a szerződésben meghatározott szolgáltatás értéke, a szerződés kölcsönös; teljesítése után, a gazdasági viszonyok változása, vagy a szerződő fél tevékenysége folytán esetleg változott, sem az érvé­nyesen létrejött szerződés megtámadására, sem pedig az ügylet kölcsönös teljesítése után esetleg előállott értékemelkedés, haszon követelésére jogalapot nem nyújt. Ha az adós a tartozására olyan időben, amikor az általános gazdasági válság már beállott, részfizetéseket teljesített jogfenn­tartás nélkül, ez az eredeti fizetési kötelezettségének olyan meg­erősítése, amely kizárja azt, hogy az adós az általános gazdasági válság miatt gazdasági lehetetlenülés címén kötelezettségének mó­dosítását kérhesse. (X. 862.) A nyugdíj leszállításának gazdasági lehetetlenülés okából csak akkor van helye, ha a nyugdíj megállapítása óta a munkaadó anyagi viszonyai olyan lényeges és mélyreható változáson mentek keresztül, hogy amiatt az eredeti nyugdíj teljes összegének a meg­fizetése reá nézve elviselhetetlen terhet jelentene. A nyugdíjpénz­tár díjbevételének nagyobb mértékű csökkenése egymagában nem teszi jogossá a szerződésileg kötelezett nyugdíj leszállítását. (XI. 735.) A gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó jogszabályok csak kölcsönös szolgáltatás esetén jöhetnek alkalmazásba, de a törvé­nyen alapuló tartási kötelezettséggel szemben sikeresen fel nem hozhatók. Ezért olyan esetben, amikor a férj nagyobb összegű vég­leges nőtartásdíj fizetésére kötelezte magát és a felek kikötötték, hogy a megállapított összeg a férj vagyoni viszonyainak változása esetén is változatlan maradjon, a Kúria elutasította a férjnek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom