Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)
— Lehetetlenülés. — 63 hetőségét már a szerződés megkötése alkalmával megfontolás tárgyává tehette, vagy pedig a szerződés megkötése után, későbben tett olyan intézkedés, amelyhez a veszteséget szenvedő fél kényszerítő ok nélkül, önkéntes elhatározásából járult hozzá. (C. III. 3838—1938.) Az állandó birói gyakorlat értelmében nincsen helye az érdekveszteségre és gazdasági lehetetlenülésre való hivatkozásnak, ha a szerződés túlnyomó részben már telejsedésbe ment, (X. 894., C. III. 3838—1938.) így ingatlan adásvételi szerződés esetében a Kúria nem látott törvényes okot a gazdasági lehetetlenülésnek a vevő javára való megállapítására, amikor a vevő a megvett ingatlant az adásvételi szerződés keltekor birtokba vette, azóta használta és a tulajdonjogát a telekkönyvben is bekebeleztette, ekként a teljes értékű szolgáltatást még a szerződéskötés évében megkapta. Ilyen körülmények közt a megvett ingatlan értékében későbben történt csökkenés nem vonja maga után a gazdasági lehetetlenülést; ez az értékcsökkenés a vevő kockázata, amint az érték emelkedése is az ő előnye. (XII. 275.) Az V. 1558—1938. sz. kúriai határozat szerint az, hogy a kétoldalú forgalmi jogügyletben, — amilyen az adásvételi szerződés is, — a szerződésben meghatározott szolgáltatás értéke, a szerződés kölcsönös; teljesítése után, a gazdasági viszonyok változása, vagy a szerződő fél tevékenysége folytán esetleg változott, sem az érvényesen létrejött szerződés megtámadására, sem pedig az ügylet kölcsönös teljesítése után esetleg előállott értékemelkedés, haszon követelésére jogalapot nem nyújt. Ha az adós a tartozására olyan időben, amikor az általános gazdasági válság már beállott, részfizetéseket teljesített jogfenntartás nélkül, ez az eredeti fizetési kötelezettségének olyan megerősítése, amely kizárja azt, hogy az adós az általános gazdasági válság miatt gazdasági lehetetlenülés címén kötelezettségének módosítását kérhesse. (X. 862.) A nyugdíj leszállításának gazdasági lehetetlenülés okából csak akkor van helye, ha a nyugdíj megállapítása óta a munkaadó anyagi viszonyai olyan lényeges és mélyreható változáson mentek keresztül, hogy amiatt az eredeti nyugdíj teljes összegének a megfizetése reá nézve elviselhetetlen terhet jelentene. A nyugdíjpénztár díjbevételének nagyobb mértékű csökkenése egymagában nem teszi jogossá a szerződésileg kötelezett nyugdíj leszállítását. (XI. 735.) A gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó jogszabályok csak kölcsönös szolgáltatás esetén jöhetnek alkalmazásba, de a törvényen alapuló tartási kötelezettséggel szemben sikeresen fel nem hozhatók. Ezért olyan esetben, amikor a férj nagyobb összegű végleges nőtartásdíj fizetésére kötelezte magát és a felek kikötötték, hogy a megállapított összeg a férj vagyoni viszonyainak változása esetén is változatlan maradjon, a Kúria elutasította a férjnek a