Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Tévedés. Megtévesztés. — 61 Ha a szerződés a jövőben beálló vagy várható körülményre vonatkozó feltevés téves volta vagy meghiúsulása miatt hatályát veszti, attól bármelyik fél egyoldalúan elállhat, visszaléphet és nem csak a bíróságtól kérheti a szerződés érvénytelenné nyilvánítását. (XI. 868.) Ellenben egyik fél sem követelheti a szerződésnek módosított feltételek mellett hatályban tartását. Ezért abban az esetben, ha két pénzintézet közül az egyik kezességet vállalt az ingatlanmegváltási eljárás során a megváltást szenvedő javára megállapítandó vételárért, a másik pedig a kezességvállalás ellenében jutalék fizetésére kötelezte magát és mind a két fél abban a fetevésben volt, hogy a megváltási ár megállapítása rövidesen válható, az azonban hosszabb ideig késett, a jutalékfizetés megszüntetését az erre kötelezettséget vállalt fél csak a más^k félnek a kezesség alól mentesítése esetén követelheti. (XII. 463.) Az egyességkötésnél felmerült tévedés joghatására vonatkozó különös jogszabály, hogy ha a felek a vitás jogviszonyukat egyességgel rendezik, az egyesség vagy azzal rokon természetű ügyletérvényét nem érinti valamelyik félnek olyan körülményre vonat* közó tévedése, amelyre a vita, vagy a bizonytalanság kiterjedt. (XIII. 79., C. IV. 1812—1936., C. I. 5248—1937., C I. 3494—1938.) Ebből a szempontból közömbös, hogy a felek a bizonytalanságot alku útján vagy úgy szüntették meg, hogy a bizonytalanság kiküszöbölése végett elfogadták a bizonytalanság tárgyára nézve meghallgatott szakértőknek a véleményét. (C. I. 5248—1937.) Ha az osztályegyesség megkötésekor a dolog természete szerint bizonytalan volt, hogy a hagyatékban talált vagyontárgyak értéke a kötelesrész kiadásáig fog-e értékveszteséget szenvedni s ez a bizonytalanság a felek akaratelhatározására befolyással volt, — akkor az egyesség úgy tekintendő, mint ami ennek a bizonytalanságnak a kiküszöbölésére is szolgált, annak érvényessége tehát nem támadható meg pusztán azon az alapon, hogy az értékekben utóbb eltolódás állott elő. (XIII. 79.) A megtévesztés, ha az árverésen megkötött szerződés teljesítésére vonatkozik, mint szerződésszegés, jogot ad a megtévesztett félnek a szerződés felbontására és az ebből eredő kára megtérítésének követelésére. Megítélte ezeket az igényeket a Kúria, amikor egy találmány kizárólagos árúsítási jogának eladásával kapcsolatban az eladó arra kötelezte magát, hogy egy versenyvállalat ellen szabadalombitorlási pert fog indítani, ezt azonban nem indította meg és a per megindítására vonatkozó közléseivel a vevőt megtévesztette. Emellett figyelembe vétetett, hogy a szerződés megkötésével az átruházott jog tekintetében is megtévesztette és azt követően is tévedésben tartotta az eladó a vevőt, mert utóbb kiderült, hogy a kérdéses árucikk előállításával más cégek is állandóan foglalkozhatnak. (X. 1052.) Nem tekinthető megtévesztésnek az, ha a fél a vele szerződő ellenérdekű felet az ügyletkötéskor nem világosítja fel a jogairól.