Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Tévedés. Megtévesztés. — 59 sát nem gátolja, sem a szerződéstől való elállásra törvényes okul nem szolgálhat. (C. V. 779—1939.) Az ajándékozásnak tévedés cimén megtámadhatása tekintetében azonban kimondta a Kúria, hogy az ajándékozó tévedésének menthetősége a megtámadásnak nem szükségszerű előfeltétele akkor, amikor a tévedés a másik félre — az, ingyenes juttatás folytán — aránytalan nyereséggel járna. (XI. 508.) A szerződéskötésre ajánlatot tevő fél a szerződést a tévedésre vonatkozó szabályok szerint megtámadhatja, ha ajánlatát ő maga más értelemben vette, mint ahogy ezt a fennforgó körülmények között az ellenérdekű félnek, akihez intézve volt, értenie kellett. (XIII. 251.) A jogban való tévedés joghatása tekintetében a Kúriának a P. H. T.-ba 949. sz. alatt felvett elvi jelentőségű határozata a következő szabályt mondta ki: Azt a rendszerint alkalmazandó jogszabályt, hogy a jogban való tévedés hátrányos következményeit a tévedő félnek kell viselnie, a jogban értelmiségének vagty iskolázottságának alacsonyabb foka miatt járatlan fél terhére nem lehet mereven alkalmazni abban az esetben, amikor a szerződő felek a szerződés elkészítésénél közösen megbízott ügyvéd vagy kir. közjegyző közreműködését veszik igénybe és a szerződő feleknek vagy azok egyikének a jogi tévedését az okozza, hogy a felek által közösen megbízott ügyvéd vagy kir. közjegyző nekik a jogszabályok tekintetében a szükséges útbaigazítást meg nem adta, vagy éppen téves tájékoztatást adott. Az ekként előidézett jogi tévedés a ténybeli tévedéssel egy tekintet alá esik. Ugyanezt a jogelvet a XIII. 152*. sz. alatt közölt kúriai határozat azzal a tágabb fogalmazással juttatta kifejezésre, hogy a jogban való járatlanság rendszerint csak akkor szolgálhat alapul az ügylet megtámadására, ha az ügylet kötésénél a felek által közösen megbízott olyan személy működött közre, akinek kötelezettsége volt, hogy a feleket a szükséges útbaigazítással ellássa és aki e kötelességének elmulasztásával nem adta meg a feleknek azt a tájékoztatást, amelyre az ügylet jogi vonatkozásainak kellő megértésére szükség volt. Azon az alapon, hogy a kir. közjegyző a hagyatéki tárgyaláson nem hívta fel a fél figyelmét a végrendelet záradékának hiányosságára, nem mondta ki érvénytelennek a Kúria az osztályos egyességet, amikor nem merült fel adat arra, hogy a közjegyző a fél jogi járatlanságáról tudott s tehát nem volt abban a tudatban, hogy a felek a végrendeletet az alaki fogyatékosság ismeretében fogadták el az öröklés alapjául, mert, erre tekintettel nem találta megállapíthatónak, hogy a közjegyző a felvilágosítási kötelességét elmulasztotta. (XI. 517.) Az olyan jogszabály tekintetében való tévedés vagy tájékozatlanság miatt, amely a nép szélesebb rétegeinek a köztudatába