Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Tévedés. Megtévesztés. — 57 kebelezett és az özvegy ujabb házasságkötésekor nem törölt özvegyi joga alapján az özvegy is, az állagörökös is a kérdéses ingatlant olyannak tekintették, amelyre az örökhagyó volt özvegyét a haszonélvezeti jog még mindig megilleti. (C. I. 1879—1937.) Az egyik szerződő félnek egyoldalú tévedése tekintetében az a szabály, hogy megtámadhatja a szerződést az a fél, aki szerződési nyilatkozatának megtételekor lényeges tévedésben volt, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette, vagy ha a másik félre a szerződésből ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség háramlanék. (XI. 1002., XII. 151., 340., C. I. 1408—1936.) Ezek mellett a feltételeik mellett meg lehet támadni a kereskedelmi ügyletet is (XII. 340.) és az árverési vételt is. (C. V. 6154—1936.) Lényeges a tévedés akkor, ha lényeges körülményre vonatkozik. Ilyen lényeges körülmények a vételi, illetve eladási ajánlatnál és a vételi szerződésnél azok, amelyek a vételár kiszámítására és megjelölésére befolynak (XI. 976., XII. 340.), a társulási szerződésnél a társ anyagi ereje és amennyiben a vállalati munka kivitelezéséhez személyi előfeltételek szükségesek — aminő az iparengedély — 'ezeknek a megléte, vagy hiánya is. (XI. 868.) A szövetkezetbe meghatározott összeg befizetése mellett alapító tagként belépés iránt tett kötelező nyilakozat megtámadása szempontjából lényegesnek tekintette a Kúria a nyilatkozatot tevőnek azt a tévedését, hogy a vállalt fizetési kötelezettséggel az általa már korábban jegyzett szövetkezeti üzletrészek árát kiegyenlítettnek vélte, mert ez a tévedés magára a szerződés tárgyára vonatkozott (C. I. 1408—1936.) Annak az elbírálása szempontjából, hogy a tévedést a másik fél okozta-e, végrehajtási árverésnél a bíróság által megállapított árverési feltételekbe becsúszott téves adatoknak ugyanaz a jelentőségük, mint valamely szabadkézből eladásra vonatkozó eladási ajánlatba becsúszott téves adatoknak. (C. V. 6154—1936.) Azon a címen, hogy a fél tévedését a másik fél felismerhette, hatálytalannak mondta ki a Kúria az ügyletet, amikor a téglagyár szénszükségletének ellátására tett ajánlatba az ár megjelölése tekintetében lényeges hiba csúszott bele (XI. 976.), úgyszintén, amikor a végrehajtási árverésen amiatt, mert az adó- és értékbizonyítványban és ennek nyomán az árverési hirdetményben két ingatlan értéke, illetőleg kikiáltási ára egymással felcserélve állapíttatott meg, az árverési vevő nem azt az ingatlant vette meg, amelyet megvenni szándékozott, az ellenérdekű felek pedig az árverési hirdetménybe és feltételekbe becsúszott tévedést már az árverés előtt felismerték, de arról az árverési vevőt fel nem világosították és így annak a tévedését felhasználták arra, hogy az értékesebb ingatlant maguknak megszerezzék. (C. V. 6154—1936.) Kivitellel és behozatallal üzletszerűen foglalkozó kereskedőről fel kell tenni hogy a vele rendes üzlete körében szerződő félnek a szállítási költ-