Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Uzsorás és kizsákmányoló ügylet. — 49 ok a jogügylet megtámadására, míg a sérelmet szenvedett fél szorult helyzete, mint a kizsákmányolás egyik előfeltétele, csak abban az esetben szolgálhat alapul a jogügylet megtámadására, ha ahhoz más ténykörülmény is hozzájárul, az nevezetesen, hogy a másik fél a sérelmet szenvedettnek szorult helyzetét kihasználva, a maga vagy harmadik személy javára, a másik fél tetemes kárával feltűnően aránytalan nyereséget köt ki. (XIII. 43.) A kizsákmányolást, az egyéb előfeltételek fennforgása esetén a sérelmet szenvedett fél bárminemű szorult helyzete megállapíthatja, akárminő volt ez a szorult helyzet s akárki is idézte elő azt, akármilyen módon. Adott esetben annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a büntetendő cselekménnyel másnak kárt okozó fél által a kár megtérítése tekintetében kötött egyesség kizsákmányoló ügylet-e, az egyességban kötelezettséget vállaló fél szorult helyzetét abból állapította meg a Kúria, hogy őt a rendőrségre előállították, bűneit leleplezték, a büntető eljárás ellene megindult és a súlyos büntetés számára el nem kerülhetőnek látszott. Mindez lényegesen befolyásolta az elhatározását és olyan egyesség elfogadására is késztette őt, aminőt rendes körülmények között esetleg nem fogadott volna el. Kétségtelenné tette ezt az a körülmény, hogy a kár pontos megállapítása nélkül, a károsult felszámítása alapján négyszerte nagyobb kárösszeget fogadott el annál, amelyet ő maga előzően, a tárgyalás során helyesnek ismert el. (XIII. 43.) A villamos-baleset folytán megsérültnek — aki egyességileg 225 pengő kifizetése ellenében a balesetből folyóan felmerült vagy a jövőben felmerülendő minden kárára teljesen kielégítettnek jelentette ki magát és további kártérítési igényeiről kifejezetten lemondott — az egyességkötés alkalmával fennállott szorult helyzetét a Kúria megállapította abból, hogy a sérült a keresetlevélhez csatolt szegénységi bizonyítvány tanúsága szerint teljesen vagyontalan, keresőképessége a magas kora miatt már a baleset előtt is korlátozott volt, úgy hogy a keresetéből megtakarításra aligha tehetett szert, a baleset után hosszabb időn át és igy még az egyesség megkötése idején is teljesen munkaképtelen volt, ez az állapota már négy hónapot meghaladó idő óta állott fenn és a kórházi ápolás költségeit sem tudta megfizetni. A szorult helyzetet magukban is előidéző ezek mellett a körülmények mellett a határozat a sérült megszorult helyzetét különösen nagy mértékben súlyosbító körülményként emelte ki azt, hogy neki műlábra volt szüksége, enélkül sem járni, sem munkát vállalni nem tudott, a műláb beszerzéséhez szükséges készpénzzel pedig nem rendelkezett. (XII. 472.) Más esetben, — szintén egyesség érvénytelennek kimondása iránt indított ügyben — a Kúria a szorult helyzetet abból állapította meg, hogy a sérelmet szenvedő fél nem csak rossz anyagi körülmények között volt, hanem a legelemibb szükségleteit sem tudta biztosítani s minden juttatásra, amely az egyesség folytán Boda—Vincenti: Magánjogi Döntvénytár 4