Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

34 — A jogügyletek általában. — másnak, mint vevőnek, sem közvetlenül, sem közvetve eladni és szállítani nem fog, amennyiben pedig a kitermelés évi mennyisége a 3.000 vagont meghaladná és ezt a-vevő neon lenne hajlandó átvenni, ezt a többletet a földbirtokos értékesítheti ugyan, de tilos azt a helyi piacon és olyan vevők részére eladnia, akiket a szerződés tartama alatt a vevő szolgál ki. A határozat szerint ebben az esetben a jogviszony és szabályozás huzamosabb időtartamából, az üzleti magatartás sokoldalú szabályozásából és korlátozásából, ezeknek azonos irányából, a kikötések tartalmából nyilvánvaló, hogy az idevonatkozó kikötéseknek a gazdasági verseny szabályozása volt a közvetlen célja. (XII. 360.) Ha a kartelmegállapodás a bemutatás elmaradása miatt érvénytelenné válik, érvényét veszti a benne foglalt választott bírósági kikötés is (XII. 355.) A P. H. T.-ba 946. sz. alatt felvett, a Jogi Hírlapban VI. 771. sz. alatt közölt 53. sz. jogegységi döntvény szerint: Ha bizonyos ügyletekkel való iparszerű foglalkozást jogszabály hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhoz, iparengedélyhez vagy másnemű hatósági engedélyhez) köt, akkor az a körülmény, hogy az ügyletet — esetleg iparszerűen űzött foglalkozása körében — olyan személy kötötte, aki az emiitett hatósági jogosítványnyal nem rendelkezik: magának az ügyletnek érvényességét nem érinti, kivéve, ha az a jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba vagy a jó erkölcsökbe ütközik, vagy ha a magánjog szabályai szerint megtámadható. A kellő képviselet hiánya miatt érvénytelen az olyan ügylet, amelyet az ellenérdekű felek nevében ugyanaz a meghatalmazott ügyvéd köt meg. (XI. 285., XII. 877.) Annak a kérdésnek a körében, hogy érdekvesztés miatt mikor válik hatálytalanná az ügylet, kimondta a Kúria, hogy az eladó a vételárhátralék nem fizetése miatt — ilyen jogot biztosító külön kikötés hiányában — csak akkor állhat el az adásvételi szerződéstől, ha egyáltalában kizártnak mutatkozik annak a lehetősége, hogy ő a teljesítéshez hozzájusson, vagy ha a teljesítés elmaradása miatt a szerződés reá nézve már érdekét vesztette. A vételár megfizetéséhez való érdek azonban egymagában a vevő késedelme folytán nem szűnik meg és a teljesítés lehetőségét sem lehet egyáltalában kizártnak tekinteni amiatt, mert a vevő tartozásai miatt az eladott ingatlanra — amelyen a vételárhátralék jelzálogjoggal nem biztosíttatott — végrehajtási jelzálogjogokat kebeleztek be úgy, hogy az túlterheltnek mutatkozik, sem pedig amiatt, mert a vevő az ingatlant időközben védett birtokká nyilváníttatta. (XII. 90.) Ha a szerződő felek a szolgáltatás összegszerűsége tekintetében feltétlenül alávetették magukat harmadik személy meghatározásának, ez a harmadik személy azonban utólag elfogulttá válik, —