Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

A jogszabályok területi és időbeli hatálya. — 23 A 980/1930. M. E. sz. rendelettel közzétett magyar joguszláv pénzügyi egyezmény alkalmazása szempontjából az olyan közszerzeményi követelés tekintetében, amelyet a magyar állampolgárságú házastárs még életében perrel érvényesített, az ő halála után pedig a perbe jogutódként belépett és részben jugoszláv honosságú örökösei érvényesítenek, az eredeti hitelezőnek, nem pedig az ő egyetemes jogutódainak állampolgársága az irányadó. (C. III. 4893/ 1937.) A jogérvényesítés terén általános értelmezési szabály, hogy az olyan nemzetközi egyezményeket, amelyekben az állam a saját bíróságainak és egyéb hatóságainak a joghatóságát külföldi bíróságok és hatóságok javára megszorítja, nem kiterjesztően, hanem megszorítóan kell magyarázni. Ezt az értelmezési szabályt alkalmazta a Kúria a kölcsönös végrehajtási jogsegély tekintetébea Ausztriával létestíett és az 1914 : XLII. t.-c-be iktatott Egyezmény 3. cikkének 12. pontjára is akként, hogy a hagyatéki bíróság székhelye szerint illetékes ausztriai perbíróság által hozott ítéletnek a hatálya csak az. Ausztriában folyt örökösödési eljárásba bevont hagyatéki vagyonra terjed ki, a hagyaték többi részére az ilyen ítélet alapján — ha az más tekintetben meg is felelne az Egyezményben megszabott feltételeknek —, végrehajtást vezetni nem lehet és ilyen esetben az ítélt dolog joghatásai is csupán a hagyatéki vagyonnak az Ausztriában folyt örökösödési eljárásba bevont része tekintetében állanak be, a hagyatéki vagyon többi részének igénybevétele céljából tehát a hagyatéki hitelezők a követeléseiket a magyar bíróság előtt az osztrák bíróságok ítéleteitől függetlenül, újból érvényesíthetik. (XII. 552.) Ugyanez a határozat kifejezésre juttatta azt is, hogy Ausztria államjogi helyzetének a Német Birodalommal való egyesülése által történt megváltozása kétségessé tette, hogy az 1914 : XLII. t.-c.-be foglalt Egyezmény — amely Ausztria és Magyarország között a két állam közjogi kapcsolatának megszűnése után is hatályban maradt — hatályban van-e még. Ebben a kérdésben azóta tisztázódott a helyzet, amennyiben az igazságügyminiszter közölte, hogy a német birodalmi kormánnyal létrejött megállapodás szerint a magyarosztrák végrehajtási jogsegélyszerződés rendelkezéseit a magyar bíróságok és a volt osztrák köztársaság területén működő bíróságok között újabb megállapodásig továbbra is alkalmazni kell. (XIII. 404.) A nemzetközi perjogban általános szabályként a perbíróság helyének a joga irányadó. Ebből következik, hogy a magyar bíróság külföldieknek előtte folyó perében is általában a magyar perjogi eljárási szabályokat alkalmazza, hacsak kivételesen maga a magyar perjog nem rendeli a külföldi jogszabály filgyelembevételét. (Pp. 18., 46., 173., 315., 321., 414. §.) Abban a kérdésben, hogy a kereset érvényesítése polgári perútra tartozik-e, a Pp. még kivételesen sem ad helyet külföldi jog alkalmazásának. A magyar